66012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek vezérlésére
(h) vezérlő emeltyűvel a tengelyen beállít- ! hatunk, miközben az ff) rúgó megfeszül vagy J feszültsége csökken. A vezérlő emeltyűnek beállításával szóval a gépet a gyorsulás vagy a lassítás egy bizonyos értékére állíthatjuk be. A 3. ábra a kivitelnek egy más módját tünteti föl; itt az (s) lendítő tömeg a (d) differenciális mű úiján van a szabályozandó gép, pl. az (m) elektromotor tengelyével összekötve. A tokot, amelyben a differenciális hajtómű középkerekei ágyazvák, illetőleg a vele fogaskerekek révén összekötött (p) kart egy szabályozható erő pl. a (h) kézi emeltyűvel beállítható feszültségű (f) rúgó tartja szilárdan fogva. E kar a munkagép vezérlése céljából a rajz szerint pl. egy (e) segédgép (u) átkapcsolójára hat, amely az (in) munkagép (r) indítóját az egyik vagy a másik értelemben beállítja, mihelyt a inunkamótor gyorsulása a kellő értéktől eltér. Ez a művelet pl. a következőképen megy végbe: tegyük fel, hogy az (u) átknpcsoló a null-állásban van, ekkor az (r) indító a nyugalmi állásban marad. Ha most a (h) vezérlő emeltyűt elmozdítva, az (f) rúgó feszültségét megváltoztatjuk, a gép sebessége és ezzel ti lendítőkerék tömegének ereje egyelőre még változatlan marad ugyan, ellenben a segédmotor kapcsolója az egyik avagy másik kapcsoló állásába téríttetik ki, mire a segédmotor megindul és a szabályozandó gép indítóját átállítja. A gép most gyorsul, minek folytán a lendítő kerék tömegének ereje mindaddig változik, amíg majd a rugónak megváltoztatott feszültségét ismét kiegyenlíti. A lendítő kerék tömegének ereje a differenciális hajtómű középkerekeíre s általuk a tokjukra szerelt kúpkerékre, illetőleg az egymásba kapcsolt kúpkerékpárra hat, amely a (p) kar és az utóbbinak túlsó végén ülő fogaskerékhajtány útján egy, a rajzon függélyes helyzetben ábrázolt emeltyűt mozgat el, amely viszont a (b) kézikerék és az (u) kapcsoló közötti rudazathoz van csuklósan megerősítve. Az említett emeltyű egyensúlyi helyzete csak akkor áll be ismét, ha az (f) rúgónak a (h) vezerlő emeltyű áltaí beállított feszültsége az (s) lendítő keréknek a gyorsulással szemben kifejtett ellenállásával egyenlő nagy lett. A gép ekkor a vezérlő emeltyű állásának megfelelő- gyorsulással jár. A vezérlő berendezésnek további kiviteli alakjait tüntetik föl a 4., 5. és 6. ábrák; mind a három esetben egy-egy differenciális vezérlésnek oly gyorsulás-szabályozóval való javításáról van szó, amelynek beállítására ama sebességi különbözet szolgál, amely különbség az (m) gép sebességének esetről esetre föllépő és a kívánt értéke között jelentkezik. A 4. ábra oly berendezést tüntet föl, amelynél a gyorsulás-szabályozó egy mechanikus differenciális vezérlés számára szolgál kiegyenlítő eszközül. Az állandó fordulatszámmal járó (n) mótor a vezérlendő (m) géppel közösen hajtja a differenciális (d) hajtómű közvetítésével az (o) segédvezérlő tárcsát, amely egy kétkarú emeltyű útján a (w) lengőkarnak egyik végét tolja el, míg az utóbbinak másik végét a (q) fő vezérlő tárcsa egy szögemel tyű vei és e<iy terelőrúddal állítja be. A (w) lengőkarnak közepéhez rövid összekötőiúddal, egy a rajzon függélyesen ábrázolt emeltyű csatlakozik, amely a megalázó ábrákban föltüutetett (h) vezérlőemeltyűhöz hasonlóan a gyorsulási szabályozót, a (\v) lengőkarnak különböző állásaiban különféleképen állítja be. A lengőkart pedig, mint láttuk, a (q) fővezérlő és az (o) aegédvezérlő tárcsák állítják be, még pedig olyképen, hogy amint az (o) segédtárcsa a (q) főtárcsához képest előresiet, a gyorsulásszabályozó az (m) gépet gyorsítani kezdi, vagy pedig lassítja ha az (o) segédtárcsa a (q) főtárcsához képest késik. Az (5) ábrában az (s) gyorsulásszabályozónak hidraulikus differenciális vezérléssel való kombinációja van föltüntetve. Az (n) mótor által állandó fordulatszámmal hajtott (i) szivattyú, a vezérlő emeltyűje állásának megfelelően változó folyadéktömeget szállít, míg az (m) géppel kapcsolt második (k) szivattyú a gép minden egyes fordulatánál
