66000. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás elágazó csőkarok számára

Megjelent 1914. évi december hó 49-én, MAGY. ^ KIH. SZABADALMI wffiSf HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 66000. szám. n/d. OSZTÁLY. Kapcsolás elágazó csőkarok számára. LŐRINCZ GÉZA GYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 december hó 24-ike. Jelen találmány tárgya kapcsolás el- | ágazó csőkarok, nevezetesen többkarú I elektromos csillárok csőágainak egyesítésére, mely a tömeges előállítás rendkívüli könnyűsége és így olcsósága állal, továbbá azzal tűnik ki, hogy vele a csillárok igen egyszerűen szerelhetők össze. A találmánybeli kapcsolás a csőágak beerősítési helyeinek megfelelő számú kigörbítéssel ellátott lapos fémgyűrűből, ill. tárcsából és az előbbinek kigörbítéseit födő kigörbítésekkel ellátott a gyűrű -felé csavarokkal szorítható lapos két félgyűrűből áll, melyek mindegyike egy-egy nyúlvánnyal van ellátva, amelyek együttesen a gyűrű síkjára merőlegesen álló cső befogadására szolgáló bilincset alkotnak. A szerkezet esetleg úgy módosítható, hogy a kapcsolás egyik felét tevő teljes lapos fémgyűrű ill. tárcsa helyett a kapcsolás másik felével azonos, kétrészű gyűrűt alkalmazunk és a kapcsolást alkotó két gyűrűt úgy egyesítjük egymással, hogy az egyik gyűrű két részének illeszkedési helyei a másik gyűrű illeszkedési helyeihez képest el legyenek tolva. Célszerű a csőágaknak bilincsszerű szorítókba foglalandó részeit olyként deformálni, hogy a befoglalandó csőrész ke[ resztmetszete eltérjen a cső egyéb helyei-I nek keresztmetszetétől. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. 1. ábra a kapcsolás alaprajza. 2. ábra annak oldalnézete. 3. ábra a csődarab beerősítendő végének egy deformálási módját mutatja. A szerkezet egyrészről az (f) lapos fémgyűrűből áll, mely a (b) csőágak beerősítésére szolgáló helyeken (g) kigörbítésekkel van ellátva, és melyre két (h) félgyűrű van a (d) csavarok segélyével erősítve, mely félgyűrűk az (f) gyűrű (g) kigörbítéseinek megfelelő (i) kigörbítésekkel vannak ellátva, melyek révén a (b) csődarabok a (g) gyűrű és a (h) félgyűrűk közé foghatók be szilárdan. Mindegyik (h) félgyűrű egy-egy (k) nyúlvánnyal van ellátva, amelyek együttesen az (f) gyűrű síkjára merőleges (c) cső befoglalására szolgáló és az (m) csavarokkal összeszorított bilincset alkotnak. Az alsó (f) gyűrű helyett teljes tárcsát is alkalmazhatunk, melynek közepe célszerűen csészeszerűen ki van sajtolva. Ha a fölfelé nyúló (c) függélyes csővel szemben lefelé nyúló csöágat is akarunk alkalmazni, úgy a kapcsolás alsó fele