65990. lajstromszámú szabadalom • Teljesítmény sokszoros úszókészülékek (vízlebocsátók) számára

— 3 — szállíttatik. Ezen működés után, mielőtt még az úszókészülékbe folyadék jutna, elsősorban ismét a teljesítménysokszorozó telik meg. Ha már most a teljesítménysokszorozó említett hasznos tere az úszó töltésével vagy ennek többszörösével egyenlő, akkor az úszókészülék csak felényi, illetve megfelelően kevesebb játékot végez, azaz minden egyes játék alkalmával kétszeres, illetőleg többszörös teljesítményt végez, mint a teljesítménysokszorozó nélkül. A föntiekben már rámutattunk arra, hogy az (5) csatorna keresztmetszete különös fontossággal bir. Ezen csatorna szellőztető és nyomáskiegyenlítő nyílás gyanánt szerepel és ennélfogva adott viszonyok mellett meghatározott keresztmetszettel kell birnia. Ha a csatorna szűk, akkor mihelyt az emelkedőesőnek alsó szájnyílása a teljesítménysokszorozóban a folyadék által elzáratik, a természetes lecsapódás következtében az úsíókészülékben némi nyomáscsökkenés állana elő és ennélfogva a föntemlített okból a folyadék idő előtt átnyomatnék az említett úszókészülékbe. Ha viszont az (5) csatorna-túl bő, akkor az úszókészülék kiürülése alkalmával az elegendően nagy keresztmetszetű (5) csatornán keresztül teljes nyomáskiegyenlítődés következnék be és ennélfogva a teljesítménysokszorozóból az úszókészülékbe semmi folyadék sem nyomatnék át. Hogy tehát minden teljesítménysokszorozót a legkülönfélébb viszonyok mellett is használhassunk, igen előnyös, hogy ezen (5) csatornának átbocsátó-nyílását beállíthassuk, miáltal a teljesítőképesség is szabályozható és a teljesítménysokszorozó a megváltozott viszonyokhoz könnyen és gyorsan alkalmazható. Olaj jelenlétében pl. a teljesitménysokszorozót, illetőleg a kiegyenlítő-nyílást úgy állítjuk be, hogy csaknem teljes nyomáskiegyenlítődés következhetik be úgy, hogy az olajréteg nem sülyedhet az emelkedőcső alsó szájnyílásáig és ennélfogva nem ragadtatik tovább. Olajvízleválasztóknál ugyanis az olaj az ülőkékre sül, miért is előnyös olajat az említett módon visszatartani és időközönként lebocsátani. Az áteresztőnyílás beállítása kézzel, a hőmérséklet- vagy nyomáskülönbség segélyével, folyadékzárral vagy más módon eszközölhető. A mellékelt rajz 1. ábráján föltüntetett berendezésnél beállítószerv gyanánt példaképen egy szelepkúppal vagy hasonlóval ellátott (6) állítócsavár nyer alkalmazást,, melynek állása (7) mutató segélyével egy empirikus beosztáson leolvasható. A föltüntetett foganatosítási példa szerint a mutatót a (6) csavaron, a beosztást pedig a teljesítménysokszorozó tokján rendezhetjük el, de a fordított elrendezést is választhatjuk, hogy a beállítást minden előforduló eselre érzékelhessük. Az összekötő (5) csatorna különböző magasságban rendezhető el; a legmagasabb folyadékfölszin fölött vagy alatt is elrendezhető vagy pedig evvel egyenlő magasságban, miáltal különböző csatornaméreteket "és különböző hatásokat érünk el. A működési mód megfigyelésére tetszésszerinti (8) folyadékállás-mutatót alkalmazhatunk (1. ábra), melyre akkor van szükség ha a teljesítményt bizonyos esetekben szabályoznunk kell. Ilyen esetekben ugyanis a folyadékállás-mutatóval ellátott teljesítménysokszorozó egyidejűleg az úszókészülék ellenőrző szervéül is szolgál, minthogy a teljesítménysokszorozó a folyadékfölszin szabályellenes állásának láthatóvá tétele által arra figyelmeztet, hogy az úszókészülékben tömítetlenségek vannak jelen. Olajvíz-levezetőknél a folyadékállás-mutató alkalmazásának az az előnye, hogy az olaj összegyülemlését és állását megfigyelhetjük, hogy továbbá megállapíthatjuk azt az időpontot, melyben az olaj lebocsátása szükségessé válik. A teljesítménysokszorozó hasznos tere alatti tér oly nagyra van választva, hogy az összes piszokrészecskék lerakodhatnak^ Ezen tér megbízható iszapfogót is alkot. A teljesítménysokszorozó belsejében függőleges vagy vízszintes vagy pedig ferde, de nem teljes válaszfalak rendezhetők el oly célból, hogy a piszokrészecskéknek és az iszapnak fölkavarodását és tovaragadását megakadályozzuk. A mellékelt rajz 1. ábiá^