65979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás saválló ötvözetek készítésére
esetben hasonlóan oly nagy mennyiségben alkalmaztattak, hogy maguk is előidézték a szükséges savállóságot, az ötvözetet nagyon megkeményítették s törékennyé tették. E két fém azonban nagy mértékben finommá teszi az ötvözet belső struktúráját. Ha már most egyesítjük a króm és azután a két utóbbi fém vagy ezek közül csak egyik tulajdonságait, akkor sikerül egy nagy passzivitású és szilárdságú ötvözetet előállítani, anélkül, hogy 33%-nál nagyobb mennyiségű krómot kellene alkalmazni 5%-nál kevesebb wolfram vagy molybdénnel együtt. Ha ez utóbbi két lém helyett a drágább platinacsoport féméi közül valamelyiket akarjuk alkalmazni, akkor elégséges csak 3°/o-ot venni. Az itt elmondott új törvény szerint készült ötvözetek, melyeknél tehát a főalkatrész valamely passziválható fém (vas, nikkel, kobalt) s a' második alkatrész túlnyomóan króm a krómcsoportnak még egy vagy több másik tagjával együtt, sok olyan célra, hol a fémnek savállónak kell lennie, már így is megfelel s bár az ily módon elért erősen saválló ötvözetek elég szép öntvényeket is adnak, kovácsolásra az ily öntvények még mindig nem eléggé megfelelők. Hogy ezen tulajdonságot is kölcsönözhessük az ötvözetnek, jónak bizonyult a nehéz fémek közül (arany, ezüst, réz) valamelyiket az ötvözetben alkalmazni. Arany vagy ezüstből fél % is elegendő, rézből sem kell több, mint 2'/,. Az ötvözet előállításánál az ötvözettechnikai ismert szabályai szerint kell eljárnunk és pedig először a főalkatrészeket ötvözzük egymással s azután a többi alkatrészeket magasabb olvadási ponton adjuk hozzá. Ha a főalkatrészak (vas, nikkel, kobalt) az olvasztás előtt még bizonyos tisztátalanságokat tartalmaznak (szén szilícium, akkor az olvasztásnál oxygént kell bevezetni és pedig vagy levegő hozzávezetés által vagy pedig az ötvözendő fémhez adott oxyd útján. Ezáltal a tisztátalanságok, melyeknek oxydjai részben illók, részben pedig elsalakosítliatók (mészhozzáadással) oxydáltatnak. Ezen tisztátalanságok eltávolítása után a tisztított ötvözet még némi oxygént tartalmaz a nikkel, kobalt vagy krómmal együtt; ezen oxygénmaradék könnyen eltávolítható redukálószer. pl. magnézium, vagy magnéziumötvözet segítségével. Ez a tisztítási mód egyébként a nikkel és hasonló fémek technikájából már amúgy is ismeretes. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárása vascsoport fémeinek,nikkel, kobaltnak, vassal valamint egymásközt való ötvözeteinek nemesítésére az ötvözet passzivitásának gyorsítása és rögzítése által, azáltal jellemezve, hogy az említett fémeket s ezeknek említett ötvözeteit legalább kettővel elegyítjük azon fémek közű), melyek oxygéndús és savaknak ellenálló anionokat képezhetnek, miniellett az elegyítés úgy történik, hogy etf utóbbi fémek közül egyik, pl. a króm, mint elsőrendű passziváló alkatrész nagyobb mennyiségben (30%-le 15%-ig), a többiek pedig, első sorban molybdén és wolfram egyrészt mint passziváló-, másrészt mint strukturafinomító alkatrész csekélyebb mennyiségben 5% elegyíttetnek s ezeken kívül még a nehéz ércek közül az aranyból vagy ezüstből legföljebb 1%-ot, vagy pedig rézből legföljebb 3%-ot adunk oly célból, hogy egyrészt a mechanikai megmunkálhatóságot, másrészt pedig a kloridtartalmú savkeverékek ellen való tartósságot biztosítsuk. 2. Az 1. alatt igényelt és saválló ötvözetek előállítására szolgáló eljárás egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy 0-25 - 1'5% ezüsttartalom mellett a nikkelt részben vassal pótoljuk. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a nikkel részben egyenlő súlyú kobalttal pótoltatik, míg az ezüst egészen vagy részben legföljebb 5%-nyi rézmennyiséggel pótoltatik. 4. Az 1. alatt igényelt eljárás egy foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy