65954. lajstromszámú szabadalom • Gázfördőkályha
Megjelent 1914. évi december hó lO-éti. MAGY. SZABADALMI KÍR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65954. szám. XXI/a. OSZTÁLYGázfürdőkályha. REICHENBERGER KÁROLY CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 december hó 23-ika. Az eddig használatos gázfürdőkályhák kettős köpenyűek voltak és a két köpeny közötti tér szolgált a melegítendő víz fölvételére, míg a gáztüzelés égési gázai a kályhát tevő gyűrűs henger belső terében emelkedtek föl. A kályhák ezen kiképzésénél fogva a fürdőszoba fűtésére a kályha talprészét külön gázkályhának kellett kiképezni. Ezt elkerülendő, a találmány értelmében a kályhát ( egyszerű köpennyel képezzük ki és a hevítendő vizet az ezen köpeny belsejében elrendezett, az égési gázok által közvetlenül érintett csőrendszerben keringtetjük. Ennek következtében a kályha — a kettős köpeny elmaradván — a fürdőszobát •közvetlenül fűti, ami lényeges gázmegtakarítással jár. A mellékelt rajzon hosszmetszetben látható gázfürdőkályha két részből áll és pedig az alsó (A) testből, mely a gáz és víz szabályozására, valamint a gázlángzó elhelyezésére szolgál, valamint a fölső (B) testből, mely a víz és a fürdőszoba melegítésére van berendezve. A gázfürdőkályha alsó (A) teste henger, mely az alsó háromlábú vasállványra van helyezve és melyen belül az (1) gázcsap, a (2) vízcsap, a (3) biztosítóemelő, a (4) gyújtó <és az (5) lángzó van elhelyezve. A gázfürdőkályha fölső ffi) része egyszerű köpennyel bír és ezen belül van elhelyezve a (6) csőrendszer, a (7) elosztótest, a (8) és (9) összekötő csövek és a (10) tartók, melyekre az egész belső szerkezet könnyen kiemelhetően van fölfüggesztve. A gázfürdőkályha működése a következő : Először is a (2) vizcsap fogantyúja átfordítandó addig, amíg a gyújtásnak megfelelő helyzetébe ér, mialatt a hideg víz a csapon keresztül a kályha fölső részébe tódul. Must a (4) gyújtó meggyújtandó, a (3) biztosítóemelőnél elhelyezett rúgósgomb meghúzandó és az emelő tovább fordítandó, mialatt az (5) lángzón kitóduló gáz is meggyullad. A meggyulladt gáz a fölső (B) testben elég éa ezáltal a (6) csőrendszert melegíti. Az elégett gázok a (7) elosztótest körül elhelyezett melegfölfogó bordákon áthaladva, a sisakon keresztül a kéménybe vezettetnek. A (6) csőrendszerbe tóduló hideg víz először is az alsó vízszintes csőgyűrűben eloszlik és a sorba kapcsolt .függőleges szállócsöveken keresztül haladva, a fölső vízszintes csőgyűrűbe jut. A fölső csőgyűrűből a már előmelegített víz a (8) összekötő csövön át a (7) elosztó testbe jut; az elosztóban elrendezett gyűrűs bordák a vizet hosszú
