65951. lajstromszámú szabadalom • Újítások fölfelé égő gázlángzókon

Megjelent 1914. évi december hó lO-én. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65951. szám. II/d. OSZTÁLYÚjítások fölfelé égő gázlángzókon. NÁDOR LIPÓT HIVATALNOK BUDAPESTEN. A. bejelentés napja 1913 december hó 24-ike. A nehéz szénhydrogéneket tartalmazó, | világító lánggal égő gázokkal táplált, régebbi i vasúti kocsilámpák közönséges ú.n. lepkeláng- j zókkal voltak fölszerelve. Ezen lángzók a gáz- | izzófény világítás elterjedése óta nem tekint- i hetők céljuknak megfelelőknek, mivel gázfogyasztásuk fényenősségükhöz képest túlságosan nagy. Ezért mindinkább a vasúti gázlámpáknak izzófénylámpák gyanánt való kiképzésére tértek át. Ez utóbbiak szerkezete azonban olyan volt, hogy a lángzójuk a meglévő, lepkelángzós lámpákba nem alkalmazható úgy, hogy alkalmazásuk teljesen új, ezen égők fölvételére alkalmas lámpatesteket igényeltek. A jelen találmány tárgya ezzel szemben oly izzófényű gázlángzó, mely a meglévő lámpákba, azoknak átalakítása vagy leszerelése nélkül is könnyen behelyezhető és azokból éppen olyan könnyen ki is vehető. Ez a körülmény főleg azért fontos, mert ha a gáztartó gázkészlete kifogy, vagy a szerelvények hibás működése folytán a lámpákba gáz nem juthat, a lángzó könnyen eltávolítható és más segédvilágítást, pl. olajpereceket szerelhetünk be. A jelen találmány tárgyát képező lángzó ezen föladatnak teljesen megfelel, mert sikerült ezen lángzókat oly rövidre méretezni, hogy azok a meglévő lámpákba, ezeknek minden átalakítása nélkül beszerelhető. Ezen szerkezeti hossz elérésére gondoskodni kellett arról, hogy az égéshez szükséges levegő úgy vezettessék az égőhöz, hogy a csekély szerkezeti hossz ellenére a gázzal jól keveredjék és a lángzófejen határozott kék lánggal égjen, vagyis a lángzó ne kormozzon. Ezen cél elérése alkalmasnak bizonyult a légbevezető furatokat a szokásos szimmetriás elrendezés helyett vagy aszimmetriában elrendezni, vagy pedig a szimmetriás elrendedezés megtartása mellett különböző harántmetszetűvé méretezni, miáltal elértük, hogy a légbevezető furatokon különböző nyomás alatt átáramló levegő a gázsugarat a tengelyiráuyból eltéríti úgy, hogy az a lángzóban bizonyos mértékű forgó, örvénylő moz-. gás végzésére kényszeríttessék, ami a gáznak és a levegőnek jó elkeveredését biztosítja. A lángzó ezen kis méretei mellett, minden fölös alkatrész kiküszöbölésére, a lárgzót úgy képezzük ki, hogy az izzótest tartására szolgáló dróthuzalt vagy effélét, a röviden «égőkoronának» nevezett alkatrész mellőzésével, közvetlenül magára az égőcsőre erősítsük.