65948. lajstromszámú szabadalom • Láncos vízi erőgép a vízben mozgó munka és üres járási helyzetükben önműködően beálló forgó lapátokkal
— 2 -szeken a nyugvó folyóággyal szemben 90°-kal elfordulnak. A (13) lapátokat a vízáram előrehajtja, ha a fölületük erre merőlegesen van beállítva, de a lapátokat a lánc hozza vissza, ha ezek az áram irányában fekszenek. A láncokkal közölt mozgás tetszőleges helyen, pl. a (15) tárcsánál kötélhajtás útján vagy bármilyen más módon levehető és értékesíthető. A (7) láncok tehermentesítésére a lapátok súlya úgy vau megválasztva, hogy fajsúlyuk a víznél annyival kisebb, hogy a fölhajtásuk a láncokat alátámasztja. A lapátot, illetve láncot tehermentesítő (13') úszóberendezések célszerűen a víz fölületéhez közel rendeztetnek el. Ha a lapát pályájának (a—b) munkarészéből (1. ábra) az üresjárási (d—e) részbe jut vagy fordítva, a víz áramához képest 90°-kal el kell fordulnia. Ha a lapát (25) tengelyével a (7) lánchoz mereven volna kötve, 180°-kal fordulna el, tehát ismét merőlegesen állna a vízáramra. Ezen 903 -nyi különbség létrehozására szolgál a találmány értelmében a következő berendezés: A (13) lapátok a függőleges (25) tengelylyel vannak összekötve, mely tengely a láncon mereven megerősített (26) hüvelyben foroghat. A láncokon továbbá minden egyes lapát számára egy-egy függélyes (27) rúd van alkalmazva, mely a lapát (25) tengelyével kapcsolatban a lapát vezérlését eszközli. Ezen célból a (25) tengely é3 (27) rúd a (21) vezérlőemelővel vannak összekötve, még pedig oly módon, hogy a (27) rúd ezen emelő egyik végéhez van kötve, míg a (25) forgástengely a (21) emelő közepén elrendezett, hosszirányú (22) hasítékon hatol át úgy, hogy a vezérlőemelő a (25) tengelyhez képest nemcsak elfordulhat, hanem hosszirányban el is csúszhat. A (21) vezérlőemelő szabad végén a (28) csappal van összekötve, mely a lapáttal mereven összekötött (19, 19') vezérlőgörbébe kapcsolódik. A vezérlőgörbe célszerűen, a (13) lapáttal mereven összekötött (37) lemezbe van hasíték gyanánt bevágva. Miután úgy a (25) forgástengely, mint pedig a (27) rúd a lánchoz képest a lánc hosszirányában el nem csúszhat, viszonylagos távolságuknak a b), ill. (c) pontnál bekövetkező, a (b—c — d), illetve (e—f—a) pályarészbe való átmenetnél kisebbednie kell. Ez a távolságcsökkenés már most lehetővé teszi a (21) -vezérlőemelőnek a (19, 19') vezérlőgörbe segítségével való beállítását és eifnélfogva a lapát vezérlését. A (19, 19') vezérlőgörbónek ugyanis olyan alakja van, hogy a (25) tengely és (27) rúd között való távolság bizonyos változásánál, még pedig miután a lapát a nyugvó folyammederhez képest már 90°-kal elforgott, a lapátnak a lánccal való együttelforgását előidéző elreteszelése megszűnik. Ezt azáltal érjük el, hogy a vezérlőgörbe alakja egyes helyeken azon pályának felel meg, melyet a (3, 3') vezetőgörgők átmérője és a (21) emelő méretei a (28) csap számára állapítanak meg úgy, hogy akkor, ha a (28) csap a vezérlőgörbe előbb említett helyein van, a lapát a lánchoz képest viszonylagosan elfordulhat és így a víz áramlásával párhuzamos helyzetében, melyben az áram a lapátot megtartani törekszik megmarad. A vezérlőberendezés működése a következő : Ha valamelyik lapát a folyammedrével párhuzamos (a—b) pályarészben van és a vízáramra merőlegesen van beállítva, akkor a (28) csap a vezérlőgörbe (28) pontjában van (4. ábra), Amint a lapát pályájának negyedköralakú (b—c) részébe jut (1. ábra), a (25) tengely és (27) rúd között való távolság csökkenése folytán a (21) emelő hosszirányban eltolatik, a (28) csap tehát (29) helyzetéből a (30) pont felé mozog el (4. ábr.i). A lapát maga eközben a lánccal együtt tovább mozog a (b—c) köríven végig (1. ábra) és a (c) pontig a lánchoz képest elfoglalt helyzetét nem változtatja; a lapát ennélfogva a vízben a lánccal együtt 90°-kal elfordul és a (c) pontban a vízáram irányában fekszik. Ennek megfelel a (28) csap helyzete közvetlenül a (19) görbe (30)pontja előtt A (c) ponttól kezdve a láncpálya görbületsugara még tovább csökken, a (25) és
