65905. lajstromszámú szabadalom • Villamos csengőzongora

Megjelent 1914. év) december hó 5-én. MAGY. jj^jv KIR. SZABADALMI ®Bh HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 65905. szám. IX/d. OSZTÁLY. Villamos csöngőzongora. PÁLINKÁS BÉLA ÁLLAMI TANÍTÓ FIÚMÉBAN. A bejelentés napja 1913 október hó 28-ika. Jelen találmány tárgya a zongorának tökéletesítésére vonatkozik, oly irányban, hogy az egyes billentyűk leütésekor tetszőlegesen szólaltathatók meg a húrokkal együtt megfelelő hangmagasságú villamos csöngők isi vagy pedig megfelelő átkapcsoló készülékek segélyével a húrok vagy csöngők üzemen kívül helyezhetők úgy, hogy a billentyűk lenyomásakor csak a hurok, vagy pedig csak a csöngők szólalnak meg. Jelen találmány folytán a zongorával sokkal szebb és tökéletesebb zenei hatások érhetők el. A mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképeni kiviteli alakja 1. ábra a találmány vázlatos függélyes keresztmetszetét, 2. ábra részletet 1. ábra metszősíkjára merőleges függélyes hosszmetszetben, 3. ábra fölülnézetet, ill. metszetet 1. ábra 3—3 vonala szerint tüntet föl. A zongora ismert részei a (2) csapok közül kilengő (1) billentyűk, a (3) kalapács (8) hurok és (11) hangtompítók. Jelen találmány szerint a zongora belsejében előnyösen a hurok alatt önmagában ismert (14, 15, 16) villamos csöngőszerkezet van elrendezve, ugyanolyan számban és hangmasságban, mint a zongora húrjai. Mindegyik (1) billentyű alatt (19, 20) villamos kapcsoló van, mely (f, g, c, e) vezetékek közbeiktatásával zárhatja a (b) áramforrás áramát. A (c, ej vezetékrészek a 3. ábrán részletezett éa alább ismertetendő (41) ellenálláshoz és (42) megszakítókészülékhez csatlakoznak. Az egyes villamos csöngőknek (14) harangjai 2. ábrán látható módon előnyösen közös (14') tengelyen ülnek és részben egymásba nyúlnak, miáltal helyszükségletük a lehető legkisebb. Alattuk van egy-egy (16) verő, melyet áramzárás esetén a - (15, 17, 18) villamdelejes megszakító készülék gyorsan ide- és odamozgat. Minden egyes (14) harang fölött a (22) csap körül lenghetően elrendezett (21) hangtompító ül, melynek lefelé irányuló (25) karnyúlványával az (1) billentyűnek fölfelé irányuló (26) ütközője működik együtt, miáltal bármely billentyű lenyomásakor a hozzátartozó csöngőnek (21) hangtompítója önműködően megemelődik. Amint tehát a billentyűt elengedjük a I csöngőnek további szólását a (21) hangtompító megakadályozza. Szükséges természeteten, hogy a villamos csöngők hangerőssége gyöngíthető és erősíthető legyen. Ez nem érhető el a billentyűknek erősebb vagy gyöngébb leütése által, ehelyett azonban azon (38) lábitó (3. ábra), melynek lenyomásával az eddigi zon-