65875. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hidegfejlesztő gép

- 10 a (217) és (190) szelencék^ valamint a (225) cső is egyelőre még melegek, az ezekben lévő aaimoniáknak hőmérséklete is nagy, a miért is a (202) szelepgolyó (21. ábra) fészkéről leemelkedik és a (200) résznek furatán csöppfolyós ammóniák folyik át. Mihelyt az ammóniák a (207) peceknek talpát éri, az ammóniák szétfreccsen és elpárolog úgy, hogy gázalakban jut be az elpárologtató •csőkígyóba. Az elpárolgásnak következtében a (193) membránnak, az ez alatt, a (192) iamrában. a (225) csőben és a (222) kamrában (22. ábra) lévő ammóniáknak hőmérséklete csökken, minek következtében annak nyomása is kisebbedik és a (202) szelep záródik (21. ábra). Ezentúl a (222) kamrában (22. ábra), és a (192) kamrában '(21. ábra), valamint a (225) csőben (20. i ábra) lévő ammóniáknak hőmérséklete csakis | a (193) membránnak hatása következtében változhatik meg (21. ábra). Míg a (202) szelepgolyó nyitó állásában van, az ammóniák elpárolog és az elpárologtató csőkígyón átáramlik, amelyben a nyomás fokozatosan növekedik, míg a (193) membrán lefelé be nem hajlik. Erre a membránra differenciális nyomás hat, mely az elpárologtató csőkígyóban uralkodó nyomásnak és a membrán alatt lévő ammóniáknak a hőmérséklettől függő nyomásának különbségével egyenlő. Ha már most, üzemközben, az elpárologtató csőkígyónak a membránra ható nyomása és a (202) rugónak nyomása együtt a membrán alatt lévő ammóniáknak a membránra gyakorolt nyomásával egyenlővé vagy ennél nagyobbá 'válik, a (202) szelepgolyó a záró állásába jut és a csöppfolyós ammóniáknak útját a (191) kamrába és az elpárologtató csőkígyóba elzárja. Ha a szelep nyitva van, ha tehát az ammóniák elpárolog és az elpárologtató felé áramlik, a fagyás a csőkígyón előrevándorol, míg a (217) szelencét és a (220) membránt eléri (22. ábra). A membránt eddig a (221) kamrán átáramló, száraz ammóniák alig befolyásolta. Ezentúl a bezárt ammouiákoszlopnak hőmérsékletét az oszlopnak két végén elrendezett (193) membrán (21. ábra) és (220) membrán (22. ábra) befolyásolja. Most már tetemes nyomáscsökkenés lép föl úgy, hogy a (193) membránra ható differenciális nyomás csökken (21. ábra) és (203) rúgó a (202) szelepgolyót a záró állásába állítja. Ekkor az elpárologtató csőkígyóba ammóniák egyáltalában nem juthat be. Ennek dacára az egyszer bevezetett ammóniáknak elpárolgása a csőkígyóban tovább tart. Míg a csőkígyónak elvezető végén az ammóniák még nedves és párologhat, (220) membrán oly hideg marad, hogy az ammoniákoszlopnak hőmérséklete nem elégséges oly nyomásnak létesítésére, mely a (202) szelepgolyót az elpárologtatóban uralkodó nyomásnak és a rúgónyomásnak ellenében a nyitó állásába állíthatja. Mihelyt azonban a csöppfolyós ammóniák az elpárologtató csőkígyóban elpárolgott és a gáz expandálódott úgy, hogy a (221) kamrában az ammóniák többé nem expandál és így a (220) membránnak hőmérsékletét és a bezárt ammoniákoszlopnak nyomását sem csökkentheti, a (193) membránra ható differenciális nyomás fokozatosan növekedik (21. ábra) és a (202) szelep végül is kinyílik úgy, hogy azon újabb csöppfolyós ammóniák folyhatik át. A (222) kamrába bezárt ammóniáknak hőmérsékletét a (190, 217) szelencék és a (225) cső befolyásolják (20. ábra), melyek melegebbek, mint a (220) membrán (22. ábra) és a (193) membrán (21. ábra), melyek ezért az ammoniákoszlophak hőmérsékletét emelik. Ezek a részek az ammóniáknak nyomását befolyásolják és ezt gyorsabban nagyobbítják, ha a hűtő csőkígyót körülvevő anyag még meleg, mint akkor, amikor ez már az üzemi hőmérsékletet elérte. A (202) szelepgolyó tehát fölváltva a nyitó és záró helyzetébe jut, mely mozgása a (193) membránra ható differenciális nyomástól függ; ezen nyomás az elpárologtató csőkígyóban uralkodó, a membránra fölülről lefelé ható és a bezárt ammoniákoszlop által gyakorolt, a membránra alúlról fölfelé ható nyomásból tevődik össze. Ez a differenciális nyomás az állandó rúgónyomással ellentétes irányú. Az elpárologtató csőkígyóban uralkodó nyomás attól függ,