65875. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hidegfejlesztő gép

Mialatt a lángzócső az egyik henger alatt áll és ezt fűti vagy közbeeső állásában van és csak a gyújtóláng ég, a fűtött tartályhoz tartozó (103) thermosztát fűtve van és ennek megfelelően, a fűtött tartálynak (76, 80) szívóvezetékébe beiktatott (79) visszacsapó szelep (3. ábra) és a hűtött tartálynak (94) visszacsapó szelepe zárva van. Az ammóniák tehát csakis a helyes irányban áramolhatik és nem juthat be abba a tartályba, mely éppen hűtőtartály gyanánt szolgál, másrészt pedig azon tartályból, amelyben az ammoniákgáznak kiűzetése megy végbe, folyadék vagy gáz a (76, 80) vezetékbe be nem juthat (1. ábra). Ez a körülmény igen fontos, mert megtörténhetik, hogy a többi visszacsapó szelepnek záródását az azokba bejutott szenny meggátolja, míg ezeknél a kényszermozgásszerűen mozgatott visszacsapó szelepeknél az éles szelepfészkek a szennyet elvágják így ezek a szelepek mindig biztosan záródnak. A (119) szelencéhez vezető vezetékbe egy szelep van beiktatva (13. ábra), melynek (187) szeleptokjában kiképezett (188) szelepfészekre a (189) szelepgolyó fekszik. Ha a (120) membránt az erre ható, túlságosan nagy uyomás elszakítja, a szelepgolyót az elszálló, gyorsan áramló ammoniákgáz fészkére szorítja úgy, hogy a golyó az ammóniáknak további elszállását meggátolja. A (189) szelepgolyó, rendes viszonyok között, közel a fészekhez és ez alatt fekszik. A lángzócsőnek átállítására a leírt szerkezet helyett más szerkezetet is lehet alkalmazni, mely megfelel azon követelménynek, hogy az éppen fűtött (27) vagy (28) tartály egy bizonyos, előre beállított és a folyadéknak, a viszonyoknak megfelelően megválasztott, minimális telítettségéhez tartozó hő-mérsékletre hevíttessék föl, a hűtött tartály pedig mindaddig hűttessék, míg az ebben uralkodó nyomás a folyadék minimális telítettségének nem felel meg és hogy az eddig abszorbeálásra használt tartálynak gázfejlesztés céljából történő fűtése, valamint az eddig gázfejlesztésre használt tartálynak az abszorbeálást lehetővé tevő hűtése csak akkor kezdessék meg, amikor mindkét tartályban beállt a föntebb jelzett állapot. Az ismertetett gép igen gazdaságosan működik, mert a fűtő és a hűtőberendezésnek átkapcsolása csakis akkor történik, amikor az egyik tartályban lévő folyadékból a kívánt menny.ségű ammóniák kiűzetett és a másik tartályban lévő folyadék az előre meghatározott mennyiségű ammoniákot abszorbeálta. Teljesen mellékes, hogy ezen két tartály közül melyik jutott előbb a kívánt állapotba, mert a lángzónak átállítása csakis akkor történik meg, amikor mindkét tartály a kívánt állapotba jutott annak dacára, hogy a fűtött tartálynak fűtése azonnal megszűnik, mihelyt a tartályban lévőfolyadék telítettsége és hőmérséklete a kívánt értéket elérte. A (184) csőből (2. ábra) az elpárologtató csőkígyóba beáramló ammóniáknak mennyiségét egy berendezés akként szabályozza^ hogy a csőkígyót körülvevő levegőnek vagy folyadéknak hőmérséklete állandó legyen. A (189) elpárologtató csőkígyó (20. ábra) egyik végén, a (184) csővel van összekötve mely a nagy nyomás alatt álló, csöppfolyós ammóniákkal telt (26) hűtőkígyóval (2. ábra) van összekötve; másik végén a (189) csőkígyó (2. ábra) a (83) vezetékkel van összekötve, mely a fűtött és hűtött tartályokhoz: vezet. A (184) vezeték és a (189) csőkígyó között a (190) szelence van beiktatva, melyet a fémből készült, vékony (193) membrán (21. ábra) két (191, 192) kamrára oszt. Ezt a szelencét két (194, 195) korong és két (166, 157) gyűrű képezi, ahol is az alsá (197) gyűrű a fölső gyűrűnél alacsonyabb. A fölső gyűrűbe van a (198) cső becsavarolva,. mely a (189) csőkígyóval létesít összeköttetést. A fölső (194) korongnak középpontjában a (199) T-darab van fölerősítve, melynek alsó végében a (202) szelepgolyónak fészkét képező (200) rész van becsavarolva. A szelepgolyót a (203) lúgó rendesen a záró helyzetében tartja. Ez a rúgó a (204) korong és a (205) borító csavaranya között fekszik.