65857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olajok és más effélék tisztítására
Megjelent 1914. évi november hó a 1-én. MAGY. ggv KIR. SZABADALMI jR& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65857. szára. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás ásványi olajok és máseffélék tisztítására. DR BURKHARDT ADOLF VEGYÉSZ BERLIN-WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1914 január hó 8-ika. Ásványi olaj és kátrányolaj-párlalokat , rendszerint kénsavval való vegyi tisztításnak vetnek alá a szaggal bíró, magas forrpontú, sötétszínű szénhidrogének eltávolítása céljából. A koncentrált kénsav az olajban lévő szénhidrogénekre polimerizálólag hat, a csekély mennyiségben jelenlévőarómásszénhidrogénekkel szulfosavakat alkot és egyidejűleg oxidálási jelenségek lépnek föl, mimellett kénessav válik szabaddá, amely az olajban részben oldva marad és a kénessavban oldható, úgynevezett savgyanták kiválását megnehezíti. A savgyantáknak az olajkéns iv-keverékből való gyorsabb kiválasztására a savgyantákat rendszerint koncentrált lúggal csapják ki és az olajat híg lúggal készre finomítják. Ezen eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a savgyanták egy része az olajban oldva marad és a jelenlévő szulfonálási termékek mellett egyúttal kénsavas, ill. kénessavas sók képződnek, amelyek az olajból vízzel való mosás útján távolíthatók el és igen gyakran nehezen elkülöníthető emulziók képződésére adnak alkalmat. Végül még két, csekély értékű kenőolajok előállítására szolgáló, tisztító eljárást említünk meg, amelyeknél az olaj- , , nak lúogal való kezelése elmarad. Az egyik módszer azon alapszik, hogy a savval kezelt olajokat a savgyanták leválasztása után vízzel kimossák és azután szárítják. Ismeretes továbbá, hogy az első mosóvíz lehúzása után a további mosást levegővel való keverés közben végzik (Engler-Höfer, Das Erdöl 1911. 490. old.), mely eljárás szintén emulziókhoz vezet és nagy mennyiségű mosóvizet és sok időt igényel. A második módszer a Chemische Revueben a zsír- és gyantaiparra vonatkozó fejezetben (1901. évf. 141. old.) van ismertetve és abban áll, hogy a füstölgő kénsavval kezelt olajon, annak egyidejűleg 170—180° C.-ra való hevítése közben, addig vezetünk át levegőáramot, míg a sav szaga többé nem érezhető, azaz amíg a gyantás anyagoknak tökéletes elkokszolódása és a kénsav teljes megbomlása be nem következett. Ezen eljárás szerint azonban csak sötét színű kenőolajok állíthatók elő, amelyek a világos olajokhoz képest kisebb kereskedelmi értékkel bírnak. Az új eljárás a fönt leírtaktól lényegégében abban különbözik, hogy a savval kezelt olajok az oldatban maradt sav, gyantáktól, hideg úton és koncentrált lúg.
