65836. lajstromszámú szabadalom • Készülék túlhevítőcsövek hegesztett kanyarodó helyei előkészítésére

12. ábra egy negyedik foganatosítási példának a 9. ábrához hasonló metszete. A 3. és 4. ábrákon (A) az odort jelöli, mely mély (B) horonnyal (kivágással) bír. E horony fenekének alakja a kész cső vég kívánt külső alakjának felel meg. <(C) a görbe tövist jelöli, melynek alakja a csővég kívánt belső alakjának felel meg és mely a (D) testtel és az (L) emelővel mereven van összekötve. A (D) test a (G) forgási csapokkal a (K) csapágyakban forgathatóan van ágyazva. A (C) tövis, az (L) emelő segélyével, a (B) horony fenekének görbe részébe beforgatható, illetőleg abból kiforgatható. Az (L) emelőn (M) súly van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a tövist, a munkafolyamat közben, az (A) odorban változatlan helyzetben fogva tartsa. A rajzon a készülék üzemképes állapotában van bemutatva. Miután a cső végét az 1. ábrán látható alakban ferdén lemetszettük, azt vörösizzásig fölhevítjük és az (A) odorba betoljuk. Mihelyt a cső (H) élea(B) horony görbe részéhez ér, néhány ütést mérünk a cső másik végére úgy, hogy a cső ezen vége a kívánt alakot veszi föl (3. ábra). Ezután az (L) emelőt a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe forgatjuk, mire a kész csővég kihúzható az (A) odorból. Az 5. és 6. ábrákon látható készüléknél az odor két, (A) és (Al) részből áll. E két részen egy (O) orsó megy kérésziül, mely jobb- és balmenelű csavarral bír úgy, hogy a (P) kézikerék forgatásával, az (A) és (Al) odorrészek egymáshoz közelíthetők, ül. egymástól eltávolíthatók. Az (A) és (Al) odorrészek az (X) szán megfelelő kimetszésében vezettetnek. A szánnal egy (R) kar van szilárdan összekötve, mely az(A)és(Al) odorrészek fölé nyúlik és a (C) tövissel mereven van összekötve. A tövis, ha az odor zárva van, az odorhorony görbített részébe nyúlik be. A csővég meggöjbítése itt is pontosan úgy történik, mint a 3. és 4. ábrákon föltüntetett foganat osítási példánál. Miután a csövet bevertük az odorba, ezt a (P) kézikerék forgatásával szétnyitjuk, mikor is a (C) töyis változatlanul helyzetében marad, mire a kész csövet fölfelé kiforgatjuk. A 7—11. ábrákon föltüntetett foganatosítási példa az előbbitől csak abban különbözik, hogy nemcsak az odor (A, Al) részei mozgathatók, hanem maga a (C) tövis is. Utóbbi ugyanis az (A) és (Al) odorrészekkel kényszermozgásulág van összekötve. Az (0) csavarorsóra egy (S) fogaskerék van ékelve, melybe, egy a (T) tengelyen ülő másik (U) fogaskerék kapaszkodik. A (C) tövis a (T) tengellyel szilárdan van összekötve. Ha a (P) kézikerék forgatásával az odort zárjuk, a (C) tövis kényszermozgásulag az odor kivágásába (9. ábra) forog be és megfordítva: ha az odort nyitjuk, egyidejűleg a (C) tövis kiforog a kivágésból. A 7—9. ábrákon az odor zárt, a 10. és 11. ábrákon nyitott helyzetben van föltüntetve. E foganatosítási példánál a kész cső önmagától kiesik az odor nyitása alkalmával. A 12. ábrán látható foganatosítási példa az előbbitől csak abban különbözik, hogy vele egyidejűleg két csővéget lehet görbíteni. Az odor három, (A), (AO)és (Al) részből áll, melyek közül az (Aü) középső" rész helytáll, míg az (A) és (Al) részek eltolhatók. A működés módja az előzmények után minden magyarázat nélkül is érthető. A találmány nincs korlátozva a rajzolt foganatosítási példákra. Természetes, hogy a leírt készülékeknél az odorban kettőnél több kivágás is alkalmazható anélkül, hogy ezzel a találmány lényege megváltoznék. Továbbá ama mechanikai eszközök is, melyekkel az odor nyitható, vagy zárható eltérők lehetnek a leírtaktól. Alkalmazhatók pl. olyan szerkezetek is, melyeknél az odor nyitása, illetőleg zárása excenter segélyével történik. A találmány nincs korlátozva olyan készülékre sem, melyeknél az odorrészek, mint a föltüntetett foganatosítási példáknál, egymással párhuzamosan tolhatók el. Lehetnek az odorrészek sarokpánt