65814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás híg salétromsav koncentrálására
főzzük, míg a koncentráció pl. 30%-ról 40%-ig emelkedett. A gőz, amely a koncentráció ezen fokánál elszáll, aránylag kevés salétromsavat tartalmaz, főképen tehát vízgőzből áll. Miután a kívánt koncentrációt elértük, a savat egy második hasonló (2) készülékbe vezetjük, ahol a víz párolgása folytatódik; ebben a készülékben a koncentrálást pl. 40%-tól 50%-ig folytatjuk. A vízgőz, amely a koncentráció ezen fokánál elszáll, már aránylag erősen elegyítve van salétromsavgőzzcl. Ha a kívánt koncentrációt elértük, akkor a savat tovább vezetjük egy hasonló (3) készülékbe, ahol a koncentrálást pl, kb. 60— 68°/( -ig folytatjuk. A gőzök, amelyek a koncentrálás ezen fokánál elszálln ik, erősen salétromsavtartalmúak. Természetes, hogy a koncentrálást több fokozatban ís végezhetjük, mint amennyit itt fölemlítettünk. A koncentráló készülékekből (4, 5, ill. 6-nál) jövő gőzöket — a bennük lévő salétromsav kinyerése céljából — egy vagy több (7) deflegmátorhoz vezetjük, ahol a gőzöket ismert módon deflegmációnak vetjük alá. A deflegmátorból (8-nál) kijövő salétromsavat alkalmas helyeken (9, 10, illetve 11-nél) ismét visszavezetjük a koncentráló készülékekbe, A deflegmátorból (12-nél) kiáramló gőz normális viszonyok mellett majdnem tiszta vízből áll, amely pl. kondenzálás után ismét fölhasználható nitrózus gázok elnyeletésére saléiromsav slb. képzése céljából. Nagyon célszerű, ha a különböző koncentráló készülékekből jövő gőzöket egymás fölött fekvő helyeken (13, 14, illetve 15-nél) vezetjük a deflegmátor kolonnába, akképen, hogy a legkoncentráltabb gőzöket a legmélyebben fekvő helyen és a hígabbakat magasabban fekvő helyeken vezetjük be a kolonnába. Az első koncentráló készülékekből jövő vízgőz külön is kondenzálható és a készülékekben, amelyekben a híg salétromsavat kapjuk, újra fölhasználható. Ezáltal -elérjük azt is, hogy a gőzt elkülöníthetjük egy nagy, csekély mennyiségű salétromsavat tartalmazó részre és egy másik, aránylag kicsi részre, amely nagyobb mennyiségű salétromsavat tartalmaz. Az említett deflegmátorokkal azután ezek a gőzök alkatrészeikre bonthatók úgy, hogy végül koncentrált salétromsavhoz és tiszta vagy majdnem tiszta vizhez juthatunk. Természetes, hogy a készülékek célszerűen megszakítás nélkül dolgoznak, amenynyiben a sav az egyik készülékből (16, 17-nél) a másikba folyik. Igen előnyös a híg savat a deflegmátor fölső végén bevezelni. ezáltal a sav fölmelegedését érjük el, miáltal a készülék hatásfokát növeljük. Avégből, hogy a lehető legjobb deflegmálást elérjük, lehet a deflegmátorba valamely híg savat, illetve vizet (18-nál) olyan mennyiségben bevezetni, hogy gyakorlatilag tökéletes deflegmációt létesítsünk. Azt találtuk, hogy a savkoncentráció fölső foka kb. 15—20%-nál fekszik. Ha tehát olyan savat, amely erre a fokra van koncentrálva, adunk hozzá, akkor gyakorlatilag csak vízgőz távozik el a kolonna fölső végéből. Minthogy azonban, amint említettük, előnyös a deflegmátorkészülékben koncentrálandó savat is hozzáadni, ez célszerűen akképen történik, hogy azt (19)-nél, -valamivel azon (18) hely alatt, ahol az említett bíg savat vagy vizet hozzáadjuk, vezetjük be. A fokozatos bepárologtatás által elérjük azt a nagy előnyt, hogy a víznek nagyobb részét a savnak aránylag alacsony koncentrációjánál távolítjuk el, ami ismét azzal az előnnyel jár, hogy a párologtató készüléket, amelyben a víz főmennyiségét párologtatjuk el, csakis a megfelelő alacsony hőmérsékletre és nyomásra kell szei'keszteni, illetve hogy ezek a készülékek a gőznek ugyanolyan nyomása és ugyanolyan hőmérséklete mellett lényegesen nagyobb hatásfokkal bírnak. Azonfőlül elérjük még azt az előnyt is, hogy egyrészt lényegileg az összes salétromsavat a kívánt koncentrációban kapjuk és más-
