65808. lajstromszámú szabadalom • Írógép

- 10 — •son jár át. A (27) korongot a (24) száron és a (163) csapokon az ezeknek hasítókaiba beleillesztett, közvetlenül a (27) korongon fekvő (164) rúgó tartja meg. A (36) kúpkeréknek (15. ábra) a (24) szárra ágyazott, meghosszabbított (165) agyán hosszirányú bordák vannak kiképezve, melyek az agyon fölhúzott (32) kúpkerék agyfuratának hornyaival kapcsolódnak úgy, hogy ez a két kerék együttforog, de egymáshoz képest eltolódhatik. A (32) kúpkerék a (26) korong, nak egy nyújtványában van ágyazva és a két kúpkerék, az első foganatosítási alaknál ismertetett, kúposán fogazott iveket helyettesítő (39, 40) kúpkerekekkel kapcsolódik. A nj'omóbetűk tartójában a (166) cső központosán van elrendezve, melynek nemezbevonata állandóan festékkel van itatva és az egyes nyomóbetűs rudaknak éppen befelé fordult összek nyomóbetűivel érintkezik. A nyomóbetűs rudaknak forgásánál az ezeken kiképezett nyomóbetűk ezen hengeren gördülnek és hogy az összes nyomóbetűk állandóan festékelve legyenek, a nyomóbetűs rudak, minden beállításuk előtt, egy-egy félfordulatot végeznek. Ezt a félfordulatot az teszi lehetségessé, hogy a (40) kúpkeréknek agya két részből áll és hogy ezen a részen két egymással kapcsolódó pofák vannak kiképezve, melyek a két résznek egymáshoz képest akkora elfordulást engednek, hogy a nyomóbetús rudak egy félfordulatot végezhetnek. Az (58) fogazott kerékkel kapcsolódó (59) fogazott rudat hordó szán a (23) kengyelben van vezetve és az erre szerelt (167) csapon két egymással összekötött (168, 169) fogazott kerék van elforgathatóan ágyazva, melyek közül a kisebb (168) kerék a (40) kúpkeréknek agyán ágyazott (170) fogazott kerékkel a nagyobb (169) kerék pedig egy, a (40) kúpkeréknek hengeres kerületén kiképezett fogazással kapcsolódik. A (170) fogazott keréknek agyán van a (61) ütköző kiképezve. Ez az áttétel a (40) kúpkereket a (22) tengelynek sebességénél nagyobb sebességgel forgatja úgy, hogy a (22) főtengelynek a nyomóbetűk tartójának beállításához szükséges elfordulása kisebbedik. Ezenkívül a nyomóbetűknek tartóját a (22) főtengelyhez igen közel lehet elrendezni úgy, hogy ily módon a tartóban fölhalmozódó mozgásmennyiség is kisebbíthető. A gépnek működtetésére lehetőleg gyönge rúgónak is elégségesnek kell lennie, melynek a szánnak visszahúzásánál végzett megfeszítése csak kis erőkifejtést igényel. Ennek föltétele az, hogy a nyomóbetűknék tartója lehetőleg kis méretekkel bírjon és hogy az egyes nyomóbetűk, a tartónak hosszirányában, egymáshoz lehetőleg közel legyenek elrendezve. A betűknek ez az elrendezése azonban a szokásos papírhengereknél kisebb átmérőjű hengereket igényel, nehogy az irandó betűk alatt vagy fölött az ezeket író nyomóbetűk alatt illetve fölött elrendezett nyomóbetűk egyes részeinek lenyomatai is láthatókká válljanak. A papírhenger fölületének görbületi áugara azonban egy bizonyos nagyságánál még akkor sem lehet kisebb, ha a nyomóbetűk, a fölület görbületének megfelelően vannak alakítva. Ezért a találmányt képező gépnél oly papírhenger (16. ábra) van alkalmazva, melynek fölületét egyrészt a szokásos papírhengereknek görbületi sugarával egyenlő görbületi sugárral és másrészt ennél lényegesen kisebb görbületi sugárral bíró fölületsávok képezik. Ily kis átmérővel bíró hengerhez a papirt is más módon kell hozzávezetni, mint az ismert hengerekhez. A találmányt képező gépnek szánján, ennek (171) rúdján (17. ábra) a (172)" tartókar van kiképezve, melyen a karhoz derékszög alatt két (173. 174) léc tolható el. Ezeken a léceken a (175, 176) lécek vannak elforgathatóan ágyazva, melyeket lugók szorítanak a (173, 174) lécekre és melyek ezen lécekről a (177, 178, 179, 180) fogantyúknak megszorításával emelhetők le. A rajzokban átlátszónak képzelt papirívnek fölső élét a (173, 175), annak alsó ólét a (174, 176) lécek között befogjuk. A (173, 174) léceket a vékony (181) drótzsinor köti össze egymással, mely egy a (172) karnak szabad végén ágyazott, a rajzban föl nem tüntetett görgő köré van vezetve. Ebbe a drótzsinorba van a (182) spirális