65793. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró ívlámpák szabályzóműve
— 3 -oem az ily fényszórókat egyenként kapcsolják előiktatott ellentállások nélkül sülyedő karakterisztikájú gépekhez (melyeknél a feszültség a növekedő terheléssel csökken). Ha ily esetben a lámpa elektródái érintkeznek, a feszültség majdnem zérussal egyenlő úgy, hogy az (1) mótorfegyverzet majdnem feszültségmentes s így nem hír forgató nyomatékkal; ennek dacára azonban ép e pillanatban kellene tetemes munkát végeznie, t. i. az elektródákat a fényívképezés céljából széthúznia. Amíg már most reverzálható motorokkal biró szabályzóműveknél (melyeknél a mótor az ívfényképezéshez jobbra, az elektródatápláláskor pedig balra forog), igen körülményes eszközöket kell alkalmazni, hogy a gyújtás pillanatában a mótor szükségelt forgatónyomatékát biztosítsuk, a jelen találmány tárgyánál, melynél a mótor állandóan azonos irányban forog, a mótorfegyverzetnek csak egy bizonyos lendítőtömeggel kell bírnia, hogy minden nehézség nélkül legyőzze azt a kritikus időpontot, melyben az elektródák érintkeznek. Minthogy ellentétben a reverzálómótorral, nem kell a gyújtás pillanatában a mótorfegyverzetet és az előtét tömegének először nyugalomba jönni s azután ellentett irányban megindulni és gyorsulni s minthogy továbbá a kapcsolófelek összefogása az érzékeny relais kontaktuszárásakor azonnal és nagy erővel megy végbe, a jeleii berendezés az elektródák gyors és szabatos mozgatását, vagyis az ívfény pontos szabályozását teszi lehetővé. A fényszóró lámpának áüaudóan ugyanazon irányban forgó mótor révén való szabályozásának elve még egy különös előnyt biztosít, amennyiben lehetővé teszi a fényszóró kényelmes eltolását, ha a 2. ábra értelmében az (1) mótor és a (33) melléküárlat-relais elé egy (51) áramkapcsolót iktatunk, mely egyrészt önműködő kikapcsoló gyanánt lehet kiképezve, mely a szenek teljes leégésekor önműködően kapcsolódik ki s emellett kézikapcsoló gyanánt is szolgál úgy, hogy csak a gyönge shunt-áramot kell megszakítani, amihez kis kapcsoló elégséges. A működési mód a következő: Tegyük föl, hogy a lámpa ég s ekkor az (51) kapcsolót nyitjuk. Ezáltal az (1) mótor és a rélais (33) tekercse lekapcsoltatik.Ennek folytán azonnal záródik a (29,30) kontaktus, az (5. 7) kapcsoló (28) tekercse tehát gerjesztetik s a (11) tengelyt kapcsolja a motorral. Minthogy a mótor nem áll meg azonnal a kikapcsoláskor, a (11) tengelyt még forgatni fogja úgy, hogy az elektródák széthuzatnak s az ívfény kialszik. Elégséges tehát a kis (51) kapcsolót nyitni, hogy a lámpát egyszerű és biztos módon kioltsuk. 3. ábra a szabályzómű kissé módosított alakját mutatja. A mótor (3) tengelye ez esetben kúpkerék révén két kúpkereket hajt, melyek egyike a (4) kapcsolóféllel, másika az (5) kapcsolóféllel van egyesítve. E kúpkerekek és a (4, 5) kapcsolófelek lazán ülnek a (17) tengelyen. A (4) kapcsolóféllel szemben álló (6) kapcsolófél axiálisan eltolódhatóan van a (17) tengelyre ékelve, ép úgy, mint a másik oldalon a (7) kapcsolófél. A kapcsolók körül elrendezett (27, 28) tekercsek helytállóan lehetnek elrendezve; a (17) orsó a fönt leírt módon kettős csavarmenettel bír s forgatásakor közelíti vagy távolítja az elektródákat. A működési mód a következő: A (3) tengely állandóan azonos irányban forogván, a (4) és (6) kapcsolófelek állandóan ellentett irányban fognak a (17) tengelyen forogni. Ha a relais a (28) tekercset beiktatja, az (5, 7) kapcsoló összefog és a (17) tengelyt egyik irányban működteti; ha viszont a (27) tekercs s ezáltal a (4, 6) kapcsoló lép működésbe, a (17) tengely ellenkező iránybau fog forogni. Ez esetben tehát a fordítómű a mótortengely és a kapcsolók közé van iktatva. Az 1. és 2. ábránál föltételeztük, hogy az elektromágneses kapcsolókhoz csúszógyűrűk révén vezetjük az áramot. A 3. ábra értelmében a tekercselés helytállóan van a kapcsolófeleken kívül elrendezve. Az 1. ábrabeli kiképzés esetén is lehet azonban a tekercselést helytállóan a kapcsolók belsejében elrendezni, ha a kapcsoló által időszakosan forgatott (10) vagy (11) tengely üreges és egy helytálló axiális csövön
