65790. lajstromszámú szabadalom • Hűtő- és kenőberendezés önműködő lőfegyverek számára

tartalmazó (h) térrel köti össze. A (b) palástcső fölső végén el van zárva és egy, az (i) csavar segélyével elzárható töltőnyílással van fölszerelve, melyen át a (b) palástcsőbe kenőanyagot lehet tölteni. A (j) aszbesztgyűrű, a fegyvercsőnek a hő okozta kiterjedésének meggátlása nélkül, jó tömítést biztosít. A (b) palástcsövön vannak a célzógömbnek, illetve a nézőkének szerelésére szolgáló (k, 1) vezetékek kiképezve. A 0-2— 0'3 mm. átmérőjű kapilláris furatnak átmérője a (h) tér felé eső végén hirtelen átmenettel megnagyobbodik. Ennek oka csakis az, hogy a csőfalnak egész vastagságán áthatoló kapillaris csőnek fúrása nehézségekbe ütközik. A (g) töltőűr, a rozsdásodásnak meggátlása céljából, mindig be van zsírozva és, bár a csőfalnak kapillaris (f) furatán át a töltőűrbe kenőanyag ki nem szivároghat, mert a kenőanyag kiszivárgásánál a kenőanyagot tartalmazó (h) térben vákuumnak kellene létesülnie, a (g) töltőürben a kenőanyag által képezett réteg mégis megújul és annak a palástcsőben lévő anyaggal való kohéziója következtében állandóan fennmarad. A kohézió által okozott utánpótlás oly csekély, hogy ez észrevehető veszteségeket nem okoz. Lövésnél, a töltényhüvelynek kihúzatása közben, a cső hirtelenül fölmelegszik és ennek következtében a kapillaris furaton egy kis csepp kenőanyag jut a töltőűrbe, mely ennek falán, az újabb tölténynek a töltőűrbe való bevezetése közben, főleg pedig a töltényhüvelynek a lövés közben végbemenő kiterjedése következtében, eelég gyenlejesen oszlik el. Ezek a folyamatok minden lövésnél lejátszódnak. A tüzelésnek beszüntetése után a csőnek hőmérséklete azonnal sülyed, a (h) térből tehát, a keletkező vákuum hatása következtében, kenőanyag többé ki nem szivároghat, ellenkezőleg, az (f) furaton át levegő jut be a (h) térbe mindaddig, míg a vákuum meg nem szűnik, vagyis a kenőanyagot levegő nem pótolja. Ezután a töltőőrben a "kenőanyagnak pótlását az ennek falát fedő rétegnek és a (b) térben lévő kenőanyagnak kohéziója biztosítja. A töltőűrben a kenőanyag által képezett réteg tehát ennek a palástcsőben lévő kenőanyaggal való kohéziója következtében és a tüzelés közben, a csőnek f-ölmelegedése, illetve az olajnak kiterjedése következtében bevezetett kenőanyag által újíttatik meg, míg a fölösleges veszteségeket a csőnek és a kenőanyagnak lehűlése után, a palástcsőben keletkező vákuum gátolja meg. A berendezésnek egy másik foganatosítási alakjánál a nehezen előállítható kapilláris furatot az (m) szelep (2. ábra) és a tágasabb (f) furat helyettesíti. Ebben az esetben az (m) szelep átmérőjének az (f) furat átmérőjénél csak körülbelül 002 mm.-rel szabad kisebbnek lennie, nehogy a szükségesnél nagyobb mennyiségben kenőanyag szivárogjon ki az (f) furaton. Az (f) furaton kiszivárgott (o) cseppet a bevezetett újabb töltény osztja el. Minthogy azonban a töltény hüvelynek átmérője, a závárzat záródásának megkönnyítésére, a töltőűrnek átmérőjénél valamivel kisebb, az (o) csepp, a závárzatnak záródásánál, a szelep fölött fekvó' olajréteggé alakul át, melyet a lövésnél kiterjedő töltényhüvely az (f) furatba szorít vissza úgy, hogy az (m) szelep is visszafelé mozog. Ha már most az ellennyomás hatása alatt az (f) furatból egy újabb csöpp kenőanyag szivárog ki, a szelep ismét a záróállásba szoríttatik vissza. Ha az (m) szelep, a tüzelésnek megszüntetése után, a záróállásba szoríttatik, a kenőanyagnak pótlását ismét csak a töltőürben lévő réteg és a palástcsőben lévő kenőanyagnak kohéziója biztosítja; fölösleges kenőanyag tehát ennél a foganatosítási alaknál sem jutha; a töltőűrbe. Ezer lövéshez körülbelül 10 cm8

olaj elégséges. Kézi lőfegyvernél azonban ily nagy számú lövés már igen nagy teljesítmény. A szokásos csőméreteknek alapul vételével megállapítható, hogy a (b) csőpalástban, a fegyver súlyának lényeges nagyobbítása nélkül, 70 cm8

kenőanyagot lehet elhelyezni úgy, hogy a (b) csőpalátot valamely hadjáratnak tartama alatt újratölteni nem kell. A (b) csőpalástban lévő kenőanyagnak hűtő-