65778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémsóoldatok elektrolizálására

Megjelent 1914. évi november hó lé-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 65778. szám. VII i. OSZTÁLY. Eljárás fémsóoldatok elektrolizálására. HYBINETTE NOAK VICTOR MÉRNÖK KRISTIANIÁBAN. A bejelentés napja 1913 október hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 november hó 4-ike. A találmány fémeknek fémsóoldatokból való elektrolitos leválasztásáig vonatkozik, mely oldatok az előállítandó fémek sóin kívül más fémsókat, különösen vassókat tartalmaznak nagyobb mennyiségben és tárgya oly eljárá?, melynél a friss oldatnak a katódával való érintkezése által létesített és az elektrolízis gyakorlati keresztülvitelét hátrányosan befolyásoló hatások elkerültetnek. Ezt azáltal érjük el, hogy a katódafolyadék elektrolízise alatt elvezetett fémmennyiséget nem közvetlenül a katódatérbe vezetett friss oldattal pótoljuk, hanem a helyettesítést a katódateret az anódatértől elválasztó likacsos válaszfalon át való diffúzió útján létesítjük, amennyiben az oldatot az anódatérbe vezetjük be és ugyanonnan vezetjük ismét el. Az eljárás pl. nagy jelentőségű réznek nedves úton közvetlenül érceiből kilúgozás és utólagos elektrolízis útján való előállításánál, ahol elektrolitnek nagy vassótartalmú rézoldatot alkalmazunk és lényeges, hogy a kilúgozásra használt oldat nagyobb mennyiségű vasoxidszulfátot tartalmazzon. Bizonyos rézvegyületek vasoxidszulfátoldat segélyével csak akkor oldhatók föl és a kőzettől csak akkor választhatók el, ha az oldat bizonyos minimális töménységű, pl. literenkint oxidszulfátalakban 30 g. vasat tartalmaz. Ha a nyersanyagot oly oldattal kezeljük, mely több mint 30, pl. 40 g. vasat tartalmaz oxidszulfát alakjában, akkor a réz oldódik, míg annyi vasoxidszulfát nem redukáltatott, hogy literenként csak 30 g. marad vissza. Hogy ezt az oldatot kilúgozásra ismét fölhasználhassuk, a kivont rezet el kell tavolítani és egyidejűleg a vassóoldatot eredeti vasoxidtartalmára kell oxidálni. Ezt a jelen találmány értelmében oly módon érjük el, hogy a kilúgozásra használt oldatot az elektrolizálókádba az anódánál vezetjük be és az anódánál vezetjük ismét el úgy, hogy az oldat oxidálása az oldhatatlan anódán képződött oxigén segélyével létesíttetik. Emellett az anódát likacsos válaszfal segélyével olymódon választjuk el a katódától, hogy a rézszulfátoldat csak diffúzió útján juthat a ka'ódatérbe. A katódát az említett szűrőréteggel előnyösen teljesen körülvesszük hasonló módon, mint ez az 57862. sz. szabadalomban le van írva. Kísérletekből kitűnt, hogy a katódatérből az anódatérbe pillanatnyilag diffundáló vasoxidiilszulfátmennyiség oly csekély, hogy az anódánál keletkező oxidációnak távolról sem felel meg. Tehát oly oxidálást érünk