65756. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

3 — illetve foglalatukon való rögzítése, előnyösen j zár útján történik, mely célszerűen úgy van kiképezve, hogy az ablakszárnyakat egyúttal a foglalatba beszorítja. Ilyen zárat a 6. és 7. ábrák tüntetnek föl. A (17), illetve (18) ablakszárnyban a (44) zárókapocs van megerősítve, mely a teljes vonalakkal föltüntetett helyzetbe forgatva (45) végével a (40) léceken megerősített (46) lemez fönt kiszélesített (47) nyílásába kapaszkodik és a (47) nyílás rézsútos részén végigcsúszva, az ablakszárnyakat a foglalatba egyúttal erősen be is szorítja. A (17) ablakszárny mozgatására sajátságosan kiképezett fogantyúk vannak alkalmazva, melyek az ablak bármely heljzetében a fogantyúk kényelmes megfogását biztosítják. Az ablak alsó szélén a (48) bemélyedéssel és (49) nyílással biró (50) lemez van megerősítve (14—16. ábra), melynek nyílása mögé a kampóalakú (51) fogantyú kapaszkodik, mely kampó az ablakszárnyban alkalmazott kivágásban korlátolt mértékben elfordulhat. Az (51) fogantyú tehát a 15. ábrán teljes vonalakkal jelzett helyzetében, melybe saját súlyának hatása alatt mozog, még akkor is kényelmesen fogható meg, ha, mint a (17) ablakszárnynak a 2. ábrán föltüntetett szerkezeténél, az ablaküveg a szárny keretének külső síkjához igen közel fekvő síkban fekszik, míg az ablakszárnynak az aknába való lesülyesztése alkalmával az (51) fogantyú önműködően a 15. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe mozog el, minélfogva az ablakszárny a (23) keretnek már kis mértékű kilengése után a keret előtt elcsúsztatható. A 12. és 13. ábrán látható (52) fogantyú, mely a (17) szárny fölső részén van megerősítve, alkalmas görbülettel bír úgy, hogy akkor is kényelmesen fogható meg, ha a (17) szárny legmélyebb helyzetében van (3. ábra). . Az 5. ábrán látható berendezésnél az ablakszárnyak hozzászorítására az (54) szögvasakból képezett szorító keret szolgál, mely szögvasak egyik szárakkal a szárny foglalata és az ablak tokja közé nyúlnak. Az ablak (19) fölülvilágító szárnya tetszőleges, ismert berendezésű, ezen szárnynak • j csak a többi szárnyakhoz képest való elrendezése sajátságos. A rajzon föltüntetett példánál az ablakszárnyak ismert módon kettősen vannak kiképezve, a szárnyak szerkezeti kivitele azonban tetszőleges lehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tolóablak, azáltal jellemezve, hogy az egymáshoz képest elmozgatható részekre osztott ablak egyes részei egymással görgők vagy effélék körül futó húzó elemek útján vannak összekötve, minek folytán az egyik ablakrész a másik rész ellensúlyát képezi és a másik ablakrész elcsúsztatása által ellenkező irányban tolódik el. 2. Az 1. igényben védett tolóablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az ablak két, egymáshoz képest elmozgatható és görgők vagy effélék körül futó húzó elemek tyján összekötött része egymás fölött egy síkban van elrendezve, ezen két ablakrész fölött pedig eltolt helyzetben fölülvilágító ablakszárny van elrendezve úgy, hogy a tolóablak zárt helyzetében a két elcsúsztatható ablakrész egymással érintkezik, nyitott helyzetében pedig a fölső, elcsúsztatható ablakrész a fölülvilágító szárny előtt foglal helyet. 3. Az 1. igényben védett tolóablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elcsúsztatható ablakrészek az ablak tokja által képezett csúsztató vezetékbe benyúló foglalatba vannak behelyezve és a foglalattal csukló útján vannak összekötve, minek folytán nemcsak függőleges irányban csúsztathatók el, hanem egyúttal befelé is lengethetők, illetve nyithatók. 4. A 3. igényben védett tolóablak foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elcsúsztatható ablakrészeknek a foglalatban való rögzítésére a foglalatba belekapaszkodó zár van alkalmazva, mely a bezárás alkalmával a foglalaton alkal' mázott rézsútos fölületen csúszik végig