65703. lajstromszámú szabadalom • Ártézi kút
- 2 -munk a (14) légtérbe vagy pedig, és ezen •eljárás sokkal előnyösebb, a fölszálló víz nyomását használjuk ki a nagyobb légnyomás létesítésére. Ezt a következőképen érjük el: A kút üzembehelyezése alkalmával, amikor a (6) szállócső még nincsen az (5) anyacsőre ráerősítve, hanem csak a (7) toldat és a (13) kifolyócsövek vannak meg, a víz a (7) toldaton át szabadon ömlik ki. Ha a (13) cső el van zárva és a (7) toldatra ráhelyezzük a (10) haranggal ellátott, tehát fönt légmentesen elzárt (6) szállócsövet, az (5) anyacsövön és a (7) toldaton át fölfelé ömlő víz a (6) szállócsőbe fog beáramolni és a szállócsőben levő levegőt össze fogja nyomni. A (10) harang súlya oly nagy, illetve a harang mesterségesen úgy van megterhelve, hogy a hai-ang csak akkor emelkedik, ka a (14) légtérben a nyomás egy bizonyos túlnyomást ért el. Amint azonban a (14) légtérben a nyomás elérte ezen bizonyos nagyságot, a (14) légtérben a nyomás többé növekedni nem fog, hanem állandó nagyságban marad meg, mert a (10) harang a víz fölszinének a szállócsőben való sülyedésének és emelkedésének megfelelően süly ed és emelkedik (1. az 1. ábrán a (10) harang szakadozott vonalakkal jelzett helyzetét). A kút vize tehát állandó nagyságú túlnyomás hatása alatt áll. Az 1. ábrán látható berendezésnél természetesen a szállócsőben a víz fölszinének soha sem szabad a (13) cső alá sülyedni, nehogy a szállócsőből levegő is kiáramolhasson. Hogy ezt biztonsággal elkerüljük, célszerűbb a 2. ábrán látható berendezés, melynél a (16) szállócső és a (19) kifolyatócsapot hordó (18) cső egy mélyen elrendezett (19) cső segítségével vaunak egymással összekötve; ennél az elrendezésnél tehát ki van zárva levegőnek a (19') csapon át való kiáramlása. A (16) szállócső a (15) anyacsőhöz a (17) csap útján célszerűen a föld fölszine alatt csatlakozik, ilyen módon a (16) szállócső a föld fölszine fölé kinyúló és hőmérsékletváltozások ellen elszigetelendő részének magassága csökken, mert a kút vize a szállócső levegőjének összenyomását már a föld fölszine alatt kezdi meg Ezen berendezést oly módon helyezhetjük üzembe, hogy a (17) csapot csak a (16) . szállócsőnek a (19) csőhöz csatlakozó T-alakú (12) csődarabra való ráerősítése után nyitjuk. A 3. ábrán látható példánál a (21) szállócső légterében, miután itt a légtér nagyságának megváltozását megakadályozó berendezés alkalmazva nincs, a nyomás a kút vizének fölsziningadozásaihoz képest változni fog. A (20) anyacsövet itt is külön (22) csődarab köti össze a (21) szállócsővel, mely itt keresztalakú cső gyanánt van föltüntetve, a viz elvezetése pedig a (22) csődarabon, tehát a szállócső és az anyacső között elrendezett (23) kifolyatócsap segítségével történik. A kút üzembehelyezése azonos módon történik, amint ezt az 1. ábrával kapcsolatban leírtuk, amennyiben a (21) szállócsövet az el nem zárt, tehát a víz fölfelé szökését szabadon megengedő (20) anyacsőre, illetve a (21) toldatra borítjuk rá, minek folytán a szállócsőbe beleszökő víz a szállócső levegőjét a csőbe bezárja és komprimálja; miután a (21) szállócső rövidebb, mint a víz természetes emelkedési magassága, a szállócső légterében a légkörnyomásnál nagyobb, de a vízszinnel változó nyomás fog uralkodni. A 4. ábra szerint való berendezésnél a (26) szállócső meg van hajlítva úgy, hogy teljesen a föld alatt fekszik és szigetelése fölöslegessé válik. A szállócső az anyacsővel a (31) csavaranya és (28) csap útján van összekötve, a kifolyatócső (30) csapja pedig a (26) szállócső fölött fekszik. A légnyomás itt a (27) légszelepen át előzetesen mesterségesen növelendő. Ennek szükségessége a 3. ábrán látható példánál is bekövetkezhetik, különösen ha, ami ártézi kutaknál gyakori, a víz emelkedő képesságe a kút üzembevétele után még növekedik; épen ezért a 3. ábra szerint való berendezés is el van látva a (24) légszeleppel. A (10) harang helyettesíthető más berendezéssel is, mely alkalmas a (14) légtér nagyságának állandó nagyságban való tnr-I tására pl. dugattyú vagy membrán által.
