65702. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

2 — pedig az (f) talpon vízszintes irányban elállíthatóan van vezetve. A (c) célgömbök fölső részükön csúcsban végződő egyszerű tömbök, amelyek az (E,F) pontokon három-három (g) láb segítségével állíthatók föl. A (b) irányzékot hordó (h) állvány az (i) asztallapon minden irányban elmozgathatóan van elrendezve és a (j) szorítóléc é3 a (k) csavar segítségével a beállított helyzetben rögzíthető. A (b) állvány fölső (1) gerendáján a lécalakú (b) irányzék lendíthetően és két szélső helyzetében amelyek a 2. ábrán folytonos illetőleg eredmény von alak által vannak jelezve, ütközők segítségéve] rögzíthető. Az (1) gerendán és a (h) állványhoz erősített ^ra) lécen az (n) csúszódarab van elmozgathatóan vezetve. Az (n) csúszódarabba az (o) irányzék van szárával beillesztve. Az (o) irányzék az (a) irányzékhoz hasonló és közepén szintén (p) bevágással van ellátva. A (h) állványban a függőleges (q) tengely van forgathatóan ágyazva, amelyen a spiláris alakú horonynyál ellátott (r) korong és a hengeres (s) korong vaunak megerősítve. Az (s) korongon a (t) zsinór van megerősítve, amely a spirális horonyba fektetve másik végével az (n) csúszódarabhoz van kötve. Az (s) korongon az (u) zsinór egyik vége van megerősítve, másik vége pedig az (m) lécben forgathatóan ágyazott (v) koronghoz van erősítve, amely a tengelyén alkalmazott (w) fogantyú segítsegével forgatható. A (q) tengelyen az (x) mutató van megerősítve, amelynek csúcsa az (y) számkorong beosztása fölött mozog. A (q) tengellyel az óraműveknél használatos közlőmű által a (2) mutató van kapcsolva, amelynek csúcsa a (3) számkorong beosztása fölött mozog. A (3) számkorong beosztása a megmérendő távolságnak nagyobb mértékegységekben, az (y) számkorong beosztása pedig a megmérendő távolságnak kisebb mértékegységekben való leolvasására szolgál. A távolságmérésnél az (A) pontra az (a) irányzékot állítjuk, ennek (d) bevágását fenékélével a megmérendő távolság (B) végpontjára irányozzuk és az (A—B) egyenesben az (F) ponton az egyik (c) célgömböt állítjuk föl. Az (A—B) egyenesre az (A) ponton merőlegesen a (D) pontra a (h) állványon elrendezett (b) irányzékot állítjuk az (a) és az (o) irányzék fölső élének segítségével való beállítása által. Az (E) ponton ezután a másik (c) célgömböt állítjuk föl, amelynek beállításához külön irányzás nem szükséges, mert annak fölállítási pontja az iránjzékokat és a célgömböket egymással összekötő zsinórok által adva van. Ezáltal megkaptuk a mérés további alapját képező (A, B, E, F) segédidomot., Ezután az (o) irányzékot hordó (n) csúezódarabot kézzel az (1, n) léceken a (b) irányzóktól elhúzzuk, mire a (w) fogantyú segítségével a (q) tengelyt addig forgatjuk, míg a spirális horonnyal ellátott (r) korong az (n) csúszódarabot és ezzel együtt az (o) irányzékot oly pontra húzta, amely az (E—B) egyenes meghosszabbításán fekszik. Most az (y) és (3) számkorongról leolvassuk az (x) illetőleg (2) mutatók által jelzett mértéket, amely a keresett távolság nagyságát adja. A (t) zsinór az (r) korong spirális hornyának legnagyobb átmérőjű menetéhez van kötve úgy, hogy az (n) csúszódarabnak az (r) korong felé való húzása az (n) csúszódarab és vele együtt az (o) irányzék folytonosan kisebbedő utakat tesz meg, míg a (q) tengely a (w) fogantyú egyenletes forgatása esetén állandó sebességgel forog. Az (r) korong spirális hornyát tehát úgy kell méretezni, hogy az (o) irányzék mozgása megfeleljen a (C) pontnál lévő szög tangensének növekedésének. A távolságmérő szerkezeti részletei természetesen a találmány keretén belül tetszőlegesen változtathatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő, jellemezve irányzékoknak és célgömböknek kombinációja által, amelynek segítségével a mérés alapját képező, derékszögű négyszögalakú segédidomot kapunk, amelynek egyik oldala az ismert derékszögű háromszög alapoldalán, másik oldala a megmérendő távolságon fekszik és a harmadik és ne-