65697. lajstromszámú szabadalom • Állandóan éles négyélű patkósarok és eljárás annak tömeges előállítására

el, míg az la. ábra szerinti ismert megöl- i dásnak csak két egymással párhuzamos kapaszkodó éle van, úgy hogy ennek csú­szási ellenállása tulajdonképpen csakis ezen élekre merőleges irányban van. Jelen találmány tárgya továbbá oly el­járás, mellyel ezen állandóan éles négyélü patkósarok igen olcsón, gyorsan és töme­gesen állíthatók elő. Mellékelt rajz 3. ábrája mutatja jelen új eljárás alap­gondolatát, 4. és 6. ábrák a munkadarabot az eljá­rás két különböző munkaállapotában, 7. és 8. ábrák pedig a jelen eljárással készült patkósaroknak oldalnézetét, ill. táv­lati képét mutatják, 5. ábra metszet 4. ábra 5—5 vonala sze­rint, míg 9. ábra a 7. ábra szerinti kész patkó­saroknak fölülnézetét mutatja. Jelen újfajta patkósarok abban tér el az la. ábra szerinti patkósaroktól, hogy még ennél az elcsavarandó (k) rész téglaalap­kereaztmetszetű, addig jelen találmány sze­rint négyzet. Ezen látszólag lényegtelen és tisztán alakbeli eltérésnek igen fontos mű­szaki jelentősége van, ugyanis az la. ábra szírinti megoldásnál kapaszkodó élekké csakis a véglap (2) hosszoldalainak vastagon kihúzott felerésze alakul át, míg a másik két (m) oldal az elcsavarás folytán csak igen jelentéktelenül változik és kapaszkodó élként tekintetbe nem jön. Azonban, hogy az elcsavarandó rész • négyzetkeresztmet­szetű, az elcsavart résznek mind a négy oldala teljesen egyenlő mértékben változtatja alakját, úgy hogy az elcsavart rész mind a négy oldalán a 3. ábrán látható módon teljesen egybevágó (i) behorpadások keletkeznek, melyeknek az (f) járófölülettel való met­szetei négy (b) kapaszkodó élt adnak. Jelen találmánynál tehát a járófölületnek csak­nem teljes kerülete kapaszkodó él, míg az la. ábra szeiinti megoldásnál a keresztmet­szetnek csak körülbelül egy harmad része alakul át kapaszkodó éllé. A kapaszkodó élek összhossza tehát jelen találmány sze­rint megháromszorozódik. Ugyanezen hatás érhető el természetesen nemcsak négyzet­keresztmetszet, hanem bármily szabályos sokszög keresztmetszet, ú. m. háromszög, ötszög stb. alkalmazása által. A jelen találmány tárgyát képező patkó­sarok igen előnyösen állítható elő tömeg­gyártás útján következő módon: Az eljárás a fentiek után azon elven alapszik, hogy egy előnyösen négyzetkereszt­metszetü vas- vagy acélrudat 3. ábrán lát­ható módon elcsavarunk. Ezen elv azonban négyélü patkósaroknak készítésére sem pedig azoknak tömeges előállítására önmagában nem alkalmas, mivel a négyzetkeresztmet­szet elcsavarodása folytán az el nem csa­vart (d) tőhöz képest az egész rúd meg­vastagodik, ill. kiálló élek keletkeznek, me­lyek a ló lábát megsérthetik. Azonkívül ezen eljárással egyszerre csak legfeljebb két patkósarok volna előállítható. Hogy az elcsavarás után a (d) tőhöz ké­pest kiálló részek ne keletkezzenek, az jelen találmány szerint azáltal érhető el, hogy az elcsavarandó részt gyengébbre vesszük, még pedig annyira, hogy a gyen­gébb keresztmetszetű rész átlója ne legyen nagyobb a vastagabb rész keresztmetszeté­nek oldalhosszánál. Fentiek tekintetbe vételénél jelen eljárás következőképpen alakul. Előnyösen hengerlés útján készítünk egy oly pl. négyzetkeresztmetszetü rudat, me­lyen az erősebb (d) és gyengébb kereszt­metszetű (g) részek szabályosan váltakoznak. Az ilyen rudaknak előállítása megfelelő be-, mélyedésekkel, ill. kiugrásokkal ellátott hen­gerek segélyével nehézségbe nem ütközik. Ilyen rudakat aránylag nagy hosBzban ké­szíthetünk el, a vastagabb (d) részek mére­teit pedig olykép választjuk meg, hogy azoknak hossza a patkósarok csavarának és a csavarkulcs számára szolgáló négy­szögletes részének kétszerese legyen. A gyengébb keresztmetszetű (g) részek hossza pedig a patkósarok elkopásra s'-iánt részé­nek körülbelül kétszerese.' A fönti módon elkészített (d) rudat két végén befogjuk és elcsavarjuk, miáltal ter-

Next

/
Thumbnails
Contents