65692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsavetileszter előállítására acetaldehidből

Megjelent 1914. évi november hó 9-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65692. szám. IV/b/i. OSZTÁLY­Eljárás ecetsavetileszter előállítására acetaldehidből. CONSORTIUM FÜR ELEKTROCHEMISCHE INDUSTRIE G. M. B. H. CÉG NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1913 november hó 18-ika. Elsőbbsége 1912 november hó 27-ike. melléktermékek képződése túl is haladja az eszterkondenzációt. . Mi már most azt találtuk, hogy ezen eljárás össze3 hátrányait, nevezetesen aránytalan nagy mennyiségű alkoholát alkalmazását, az igen hosszú munkatartamot, a tökéletlen eszterképződést és a melléktermékek tete­mes képződését, teljesen kiküszöbölhetjük, sőt kis alkoholátmennyiségekkel rövid idő alatt majdnem quantitativ termelési hánya­dokat érhetünk el, ha az alumiuiumalkoho­láthoz bizonyos anyagokat adunk, amelyek maguk egyedül nem képesek az ecetéter­képződést létesíteni. Ilyen anyagok gyauánt külömböző vegyületek beváltak; különösen előnyöseknek bizonyultak a fémeknek, mint pl: ónnak, alumíniumnak, szilíciumnak lialo­genidjei és halogéntartalmú vegyületei. Eze­ket az anyagokat célszerűen összeolvaszt­juk az aluminiumalkoholáttal vákuumban, lehet azonban ezeket más módon is azzal egyesíteni. Igen célszerűnek bizonyult to­vábbá, ellentétben Tischtschenkoval, az al­koholátot finoman porítva alkalmazni és a reakcióelegyet erősen kavarni. A leírt katalizátort valamely orgános oldó­szerben, előnyösen magában eceteszterben, való oldatában is alkalmazhatjuk. Ismeretes, hogy az alifás aldehidek átala- ( kítása a megfelelő zsírsaveszterekké, pl. acetaldehidnek ecetsavetileszterré, alumi­niumalkoholát behatása útján foganatosít­ható. Az aldehidek ezen polimerizálását újabban Tischtschenko vizsgálta behatóan (Journ. russ. phys. chem. Ges. 38. 398— 418. 1., Centralblatt 1906. II. 1309 és 1552 1.), aki a következő munkamenetet követte. A 20° C-ra lehűtött acetaldehidhez hozzá­adja az aluminiumetilátot nem aprított alak­ban és a reakciókeveréket magára hagyja legalább több napig, legtöbbnyire azomban hetekig és hónapokig is. Ő gondosan vég­zett kísérletei alapján arra az eredményre l jut, hogy az eceteszterben való termelési hányad az alkoholáthozzáadásnak megfele­lően csak egy bizonyos maximális határig, nevezetesen 69'1% eszterre, amelyet 15% aluminiumetilát alkalmazásával ért el, fo­kozható és hogy ezen termelési hányad el- i éréséhez szükséges, hogy az alkoholátot ! darabokban alkalmazzuk. 0 továbbá azon határozott következtetésre jut, hogy kevés aluminiumalkoholát alkalmazásánál az esz­terben való termelési hányad a mellékter­mékek képződése javára tetemesen csökken és hogy kb. 4% alkoholát hozzáadásánál a I ,t

Next

/
Thumbnails
Contents