65680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a faolajnak hevítés alkalmával való megolvadásának meggátlására

Megjelent 1914. évi november lié 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65680. szám. XI/c. OSZTÁLY Eljárás a faolajnak hevítés alkalmával való megolvadásának meggátlására. REICHHOLD, FLÜGGER & BOEGKING LACKFABRIKEN CÉG HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1913 szeptember hó 13-ika. Elsőbbsége 1912 szeptember hó 26-ika. Ismeretes azon körülmény, hogy a faolajnak kifogástalan vastag olajjá (Standöl) vagy kencévé való főzését annak kellemetlen megalvadása gátolja. Azon eljárások, melyek szerint meszet, alkálit, alkálikarbonátot vagy cinkport adnak a faolaj hoz, szintén nem vezetnek a kívánt eredményhez. Már most azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy szelénnek, kénnek, szelenideknek vagy szulfidoknak magukban vagy egymással keverten való hozzáadása teljesen megszünteti a megalvadást akár alacsony, akár jóval 300° C. fölötti hőmérsékleten dolgozunk. Meglepő továbbá az a körülmény is, hogy a szelénnek vagy kénnek igen csekély százalékos mennyisége is már elegendő arra, hogy a faolajnak hevítése alkalmával való megalvadását meggátolja. Az eljárás módot nyújt arra, hogy a lakk-, kence- és linoleumiparban a faolaj még nagyobb használhatóságát tegyük lehetővé, mely már a lenolaj és más olajok tulajdonságait sok esetben fölülmúló tulajdonságainak folyománya és mely még azáltal fokozódik, hogy oly lakkok, melyeket találmánybeli eljárás szerint hevített faolajból állítottnuk elő, fölülmúlhatatlan vízhatlansággal bírnak és a legcsekélyebb hártyaképződést sem mutatják. I. Példa. 100 kg. faolajhoz erélyes kavarás közben 20 — 50 g. szelént adunk, melyet előzőleg célszerűen némi faolajjal vagy más olajjal finoman eldörzsöltünk. Ezután a hőmérsékletek kb. 250 -300° C.-ra növeljük. 250°-nál beáll a reakció, ami a habképződés révén ismerhető föl. Félóra elmultával a habképződés megszűnik és az átalakulás be van fejezve. Lehűlés után szép aranysárga színű és mézkonzisztenciájú terméket kapunk. Az átalakulás úgylátszik polimerizáció, mert az izolált zsírsavak alacsonyabb olvadási ponttal bírnak, mint a nyers olajból származó zsírsavak. II. Példa. 100 kg. faolajat és 60—120 g.-ként az 1. példában megadott módon kezelünk. Természetesen az is lehetséges, hogy az olajat gyanták hozzáadása által mindjárt lakká dolgozzuk föl. Szulfidok vagy szelenidek alkalmazásánál ezeknek valamivel nagyobb mennyiségben való hozzáadása szükséges.