65658. lajstromszámú szabadalom • Biológiai szennyvíztisztító
mely az (f) kamrával (f) nyílás útján közlekedik. Ezen kiviteli alak működési módja a következő : A szennyvíz (b) csatornán át (c) ülepítőmedencébe jut, melyben a durvább szenynyeződések leülepednek. A részben megtisztított szennyvíz a (c') medencefalon túlömlik és a (d) kamra gyűrűs terében lévő kokszrétegre jut, azon átszivárog és a tér (e) fenéknyilásain át a mélyebben fekvő (f) kamra kokszrétegére jut, melyen keresztülhaladva végül (g) elvzetőcsövön távozik. A (c) medencében összegyűlt üledék időszakosan (i) csatornán át aa (m) ajtó kinyitása után a (n) térbe bocsáttatik, honnan víztartalma a földbe beszivárog, míg a megszárított üledék időszakosan eltávolítatik és trágyaként fölhasználható. A (d) térhez a (h) búvónyílást elfödő (h) aknafödő eltávolítása után férhetünk hozzá. A 4—6. ábra szerinti kiviteli alak főként abban tér el előbbitől, hogy a helyszükséglet mélység irányában kevesebb, mi különösen akkor fontos, ha a talajvíz aránylag magasan áll, mivel a (g) elvezetőcsatorna mindenkor a talaj vízmagasság fölött kell hogy elrendezve legyen. Ezen kiviteli alaknál a (c) ülepítőmedence a (d) kokszmedence mellett van elrendezve, úgyszintén a második (f) kokszmedence a (d) kokszmedence í mellé bár kissé mélyebben feküdve sorakozik.* A (c) ülepítőmedencéhez, valamint az (f, g) medencékhez (z, z) búvónyílásokon át férhetünk hozzá. Azon célból, hogy a (c) 511- (d) medencékből átömlő víz az egész kokszrétegen egyenletesen osztódjék el a 6. ábrán távlatilag föltüntetett (p, p) átömlővályúk vannak elrendezve, melyek a (d, f) kokszmedencék teljes hossza fölött elnyúlnak, míg kétoldalt (r) kiemelőcsatornákkal vannak ellátva. A (c) üllepítőmedencéből (mj szűrőfölülettel elzárt (i) átömlő-csatorna vezet a (v) gyűjtőmedencébe, mely az előbbi kiviteli alak.(n) medencéjé»ek felel meg és melyben az üledéket összegyűjtjük és megszárítjuk. A (d) kokszmedence (s) átömlőnyílását szintén szűrőfölület zárja el. Azon esetre, ha az alsó (f) kokszmedénce feneke még mindég nem feküdne elég magasan, a 4. ábrán látható módon a (g) szennyvízelvezetőcsatorna nem közvetlenül csatlakozik a medence fenékrészéhez, hanem szifonszerű fölfelé irányuló (u, t) csatorna közbeiktatásával, mely elrendezésnek még az az előnye is megvan, hogy a (g) elvezetőcsatorna magasságáig az (f) kokszréteget állandóan ellepi a tisztítandó szennyvíz, mely tehát a kokszszal tovább érintkezve tökéletesebben tisztul meg. Mindkét kiviteli alaknál a tisztítást túlnyomó részben a nyálkásított kokszfölület végzi. A biológiai tisztításhoz szükséges levegőt részben maga a szennyvíz is tartalmazza, másfelől pedig a medencékben végigmenő folyamatok folytán föllépő hőmérsékletkülönbség a levegő keringését és kicserélődését biztosítja. Mielőtt a (n, v) gyűjtő, illetve tárolómedencékből az üledéket (kompost) eltávolítjuk, célszerű azt mésszel megöntözni, miáltal szagát veszti. Jelen találmány az ismertetett kiviteli alakoktól számos eltéréssel is készíthető, anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szennyvíztisztító-berendezés, jellemezve í egy (c) ülepítőmedence által, melyben a szennyvíz durvább tisztátlanságai leülepednek, jellemezve továbbá egy az üllepítőmedencével egy magasságban lévő koksszal telt (d) medence által, melybe az ülepítőmedencékből túlfolyt szennyvíz átömlik, jellemezve végül egy második mélyebben fekvő koksszal telt (f) medence által, melynek fölső részére ömlik rá a (d) kokszmedencén átszivárgott szennyvíz és ezen második kokszrétegen áthaladva, a medence fenekén lévő (g) csatornán át távozik. 2. Az 1. alatti szennyvíztisztító-berendezés kiviteli alakja, jellemezve a (c) ülepítőmedencénél mélyebb és vele (i) elzárható átömlőc3atornával közlekedő (n) ill. (v) gyűjtőtartány által, melynek fala likacsos nedváteresztő anyagból készül,
