65652. lajstromszámú szabadalom • Thomas-féle számológép a hajtást önműködő osztásnál (kivonásnál) rögzítő- és kiiktatószerkezettel

don szerkesztetik, hogy tetszésszerint teljesen kiiktatható úgy, hogy a harangot tetszés­szerint üzemben vagy üzemen kívül tart­hatjuk. Úgy a föntemlített rögzítőszerkezetet, mint a kiiktatószerkezetet 5s azon ismert átváltó­emeltyű befolyásolja, mely a Thomas-féle gépek ismert váltóhajtásának kivonásról összeadásra, vagy megfordítva, való átvál­tására szolgál, mimellett ez a befolyásolás olymódon történik, hogy az átváltóemeltyű­nek kivonásról (osztásról) összeadásra (szor­zásra) való átállításánál a rögzítőszerkezet önműködően kiiktattatik, illetve a hajtás újból bekapcsoltatik. A csatolt rajzon a ta­lálmány tárgyának két példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a Thomas-féle számológépnek a rögzítőszerkezettel ellátott részét fölül­nézetben mutatja, a beállítólemez eltávolí­tásával. A 2. ábra az 1. ábra a—a vonala szerinti függélyes keresztmetszet, a rögzítőszerke­zet normális, azaz működésen kívül hely­zetében. A 3. ábra a bekapcsolt rögzítőszerkezet fölülnézete A 4. ábra a 3. ábra függélyes kereszt­metszete. Az 5. ábra a rögzítőszerkezetet kiiktatott helyzetben összeadások illetve szorzások végzésénél mutatja. A 6. ábra a kiiktatószerkezetet az 1.—5. ábrákban rajzolt rögzítőszerkezettel kombi­nálva, egy Thomas-féle számológépen elren­dezve függélyes metszetben és a 7. ábra fölülnézetben mutatja. Az ismert elrendezés szerint az utolsó (1) tizeskapcsolóemeltyű meghosszabbítása a (2) harangverőt tartja, mely a (3) harangra üt, mihelyt a hozzátartozó (4) kapesolóbütyök a tizeskapcsolóemeltyűt oldalra való nyomása után ismét szabaddá teszi. A (3) harang a találmány értelmében eltolás által kiiktat­hatóan van berendezve, oly célból, hogy a harangjelzés, mely a rögzítőszerkezet követ­keztében fölöslegessé válik, adott esetben teljesen mellőzhető legyen. A kézihajtással ellátott Thomas-féle szá­mológép (5) hajtótengelyén (1.— 5. áhrák) a (6) rögzítőorr van megerősítve. Az utóbbi közelében a (8) csap körül forgatható (7) rögzítőtest van elrendezve, mely helyzeté­hez képest a hajtótengellyel körülforgó (6) rögzítőorrt szabadon tovahaladni engedi (2. ábra), vagy a rögzítőorrnak útjába lép (4. ábra), miáltal az utóbbi esetben a hajtó­tengely további forgása megakadályoztatik. A (7) rögzítőtest kétkarú emeltyű gyanánt van kiképezve, melynek alsó karjára a (10) átváltóemeltyű (9) toldata hathat be. A rög­zítőtest fölső végéhez a (11) tolórúd támasz­kodik, mely kétszer derékszög alatt meg van hajlítva és másik végével az utolsó tizeskapcsolóemeltyűhöz fekszik (1. és 3. ábra). Ha már most ezen utolsó tizeskapcsoló­emeltyű a hozzátartozó (4) kapcsolóbütyök által oldalt szoríttatik, akkor a (11) tolórúd előremozog és a (7) rögzítőtestet a (6) orr terjedelmébe lengeti úgy, hogy az utóbbi a (7) testhez fekszik (4. ábra) és ezáltal a hajtótengely továbbforgatását megakadá­lyozza. A hajtótengely tehát ilymódon teljes nyu­galomba hozatik, miért is a hibás számolás, ami az eddig alkalmazott fékberendezésék mellett mindig lehetséges volt, tökéletesen kiküszöböltetik. A (7) rögzítőtestnek két helyzetében való fogvatartására a (12) rúgó szolgál, mely a rögzítőtesten oldalt alkalmazott 13 pecekkel működik össze. A (10) átváltóemeltyűnek a 4. ábrán föl­tüntetett helyzetből az összeadásnak és szor­zásnak megfelelő helyzetbe való átállításá­nál a (9) toldat a (7) rögzítő test alsó emel­tyűkarjába ütközik és a rögzítőtestet a ki­iktatóhelyzetbe vezeti vissza úgy, hogy a hajtótengely ismét szabadon foroghat. Ha tehát számolás közben a hajtótengely a föntleírt módon rögzíttetett, akkor csupán az átváltóemeltyűt kell ideiglenesen össze­adásra (szorzásra) beállítani, hogy a rög­zítés megszűnjön és a továbbszámolás lehető legyen. Hogy összeadások és szorzások foganato­sításánál a rögzítőszerkezet hatástalan le-

Next

/
Thumbnails
Contents