65593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világos, tapadós anyagnak tengermoszatból való előállítására

• Megjelent 1914. évi október h6 29-én. MAGY. gggt KIR. SZABADALMI jBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65593. szám, IV/h/l OSZTÁLYEljárás világos tapadós anyagnak tengermoszatból való előállítására. NORSK TANGSYNDIKAT CÉG KRISTIANIABAN. A bejelentés napja 1914 február hó 24-ike. Elsőbbsége 1913 március hó 1-je. Különböző tapadós, moszatsavtartalmú | anyagoknak tengermoszatból való előállítá- | sánál eddigelé különösen a laminaria digitális és a szaharina leveleit használták, melyek meleg szódaoldatban könnyen oldódnak és a melyekből a tapadós moszatsavtartalmú termék állíttatik elő. A laminaria cloustoni levelei különböző okokból nem igen alkalmasak a ragasztóanyag előállítására és pedig egyebek között azért, mert eltartásuk nehézkes. A moszatlevelek azonban aránylag nagymennyiségű festőanyagot tartalmaznak, ami a kész termék külsejét mindig hátrányosan befolyásolta, minthogy a szálas készítmények ennek következtében még jelentékeny mennyiségű fehérítőszerek alkalmazása mellett is többé vagy kevésbbé sötét színűek voltak. A fehérítőszer mennyiségét egyébként az korlátozza, hogy azok a tenger- > moszatot fölbontják, ami a termék értékét csökkenti. Színtelen készítmény előállítása céljából tehát a növényrostok a célnak megfelelő szerek segélyével tökéletesen eltávolítandók, ami az előállítási költséget erősen növeli. Ennek folytán számos kísérletet végeztünk oly eljárás föltalálására, melynek segélyével a tengermoszatból világosszinű moszatsavtartalmú test állítható elő, túlságos nagymennyiségű fehérítőszerek használata nélkül. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a tapadós anyagok készítésére nyers anyag gyanánt nem a moszatleveleket, hanem a laminaria cloustoni és más vastagszárú tengermoszatfajták szárait használjuk. Ezek a szárak egészen 3 cm. vastagságot és 1 m. hosszjiságot érnek el és különösen őszi zivatarok alkalmából a tenger igen nagy mennyiségeket vet ezen szárakból a partokra. Ezek a szárak eddigelé kizárólag moszathamu égetésére vagy trágyázási célokra használtattak. Az említett szárak külső hámja (epidermis) erős barn aszínű, miért is számos kísérletet tettünk annak vegyszerekkel való fehérítésére vagy a belső világos színű maszszától vegyszerekkel való leválasztására. Ezen kisérletek folyamán azt találtuk, hogy ' a szárak hámja különböző mekanikai módokon, mint köszörülés, marás vagy szeletelés által aránylag könnyen eltávolítható, ha a szárakat friss (kiszárítatlan) állapotban kezeljük, miért is a találmány értelmében a szárakat először ily módon kezeljük. A sötét hám eltávolítása után a szárakat kisebb darabokra vágjuk és azután meleg vízzel kilúgozzuk. Miután ily módon a szárakban tartalmazott, vízben oldható szerves anya-