65580. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos eljárás fémeknek, mint réznek, cinknek vagy nikkelnek szulfidtartalmú ércekből való előállítására

kintetében ilymódon regenerált oldat ismét a kilúgozó edényhez jut vissza és azokból újból az elektrolizáló kádakhoz kerül ós igy tovább, míg a pörkölési anyag könnyen old­ható termékei ki nem merültek. Abban a mértékben, amint a kilúgozandó anyagban a könnyen oldható vegyületek mennyisége csökken, természetesen ismert módon új pörkölési terméknek a kilúgozási eljárásba való beviteléről gondoskodhatunk úgy, hogy körfolyamban való szakadatlan munka válik lehetővé. Az (A) szakaszban kihasznált kilúgozandó anyag a (B) szakaszba kerül, ahol azt ferri­szulfátban viszonylag gazdag, előnyösen elő­zőleg fölhevített oldattal kezeljük. Az (A) szakaszban végbemenő munkafolyamat szük­ség esetén a (B) szakaszban végbemenő fo­lyamattól elválaszthatjuk, célszerűen azon­ban az oldat egy részét az (A) szakaszból diafragmákkal ellátott elektromos cellákon vezetjük át, míg ferriszulfáttartalma elegendő nagy nem lesz, ezt követőleg célszerűen föl­hevítjük és az (A) szakasz kilúgozási ma­radékaihoz vezetjük. Ezt a maradékot addig lúgozzuk, míg a hasznos fémek további extrakciója több eredményt már nem ad. A (B) szakaszban célszerűen úgy dolgozunk, hogy a kilúgozandó anyagot még tartalmazó (A) oldattal való hígítás és a hasznos fém­vegyületek még jelenlévő maradékainak redukáló hatása által a (B) szakaszban való lúgozás után oly oldatot kapunk, melynek ugyanaz a ferrisótartalma mint az (A) sza­kaszban lévő elektrolitkádakból lefolyó ol­daté úgy, hogy azzal ismét egyesíthető. Kiviteli példaképen 4 % rezet tartalmazó kéntartalmú érc földolgozását ismertetjük. A nyersanyagot célszerűen csak annyira pörköljük, hogy még 05—1 % kén oxidá­latlanul marad vissza és azután a jelen ta­lálmánynak megfelelően az alábbiakban rész­letesebben megadott módon lúgozásnak és elektrolízisnek vetjük alá. A mellékelt rajz az (a, b, c, d, e, f) lúgozóedényeket mu­tatja, melyek közül (a) a legfrissebb és (f) a legrégibb töltésű. Naponta egy-egy kádat újból töltünk, a diafragma nélküli elektrolit­cella (g)-vel, a diafragmával ellátott cella (h)-val, a gyűjtőtartály (i) vei, a hevítőbe­rendezés (k)-val van jelölve. Az (a, b, c) tartályok az (A) szakaszhoz tartoznak, ahol oly (1) oldattal lúgozunk, mely literenkint összesen 60 gr. vasat és pedig 10—15 gr.-ot ferriszulfát alakjában, 20 gr. rezet és 45 gr. szabad kénsavat tar­talmaz. A pörkölési termékek ezen oldatban oldható részeinek kilúgozása által a (2) ol­datot kapjuk, mely 2 gr. vasat ferriszulfát alakban, 38 gr.-t ferroszulfátalakban, 30 gr. rezet és 30 gr. szabad kénsavat tartalmaz. Ez az oldat az ólomanodákkal ellátott (g) elektrolitcellába lép be, azt az (1) össze­tétellel hagyja el, újból az (a, b, c) tartá­lyokba kerül vissza és így tovább mindad­dig, amíg a pörkölési termékben nehezen oldható vegyületek alakjában y2 —1 % réz nem marad vissza. Hogy a (B) szakaszban való lúgozásra megfelelő oldatot kapjunk, az (A) szakasz (i) készlettartályából (1) összetételű oldatot veszünk el és a diafragmákkal ellátott (h) cellákon vezetjük át. Ezáltal az oldat össze­tétele úgy változik, hogy a (h) cella elha­gyása után literenkint kb. 40 gr. vasat ferri­szulfát alakban és 20 gr.-ot ferroszulfát alakban, 25 gr. rezet szulfát alakban és 15 gr. szabad kénsavat tartalmaz. A (k) hevítő­berendezésből az oldat 60—70°-ra való he­vítés után az (f) lúgozókádba jut, melynek tartalma legrégebben szerepel a folyamat­ban, tehát csak kevés oldható részt tartal­maz, azonban az (A) szakaszból származó lúg sem található benne, mivel mielőtt a helyre jutott volna, mosásnak vettetik alá. Az (f) tartály tartamára tehát a ferriszul­fátban gazdag, forró oldat szükségszerűen a legerélyesebben hat, ez az oldat tovább haladva, az (e) kád tartalmából az (A)-ból való és a kilúgozandó anyagot tartalmazó oldat utolsó maradékait kimossa és egyidejű­leg a még visszamaradó hasznos fém egy részét fölveszi, miközben tovább hűttetik. Az (A) oldattal való keverés, a redukálás és a lehűtés a (d) kádban megy végbe, mimel­lett az oldat az (A) szakaszból a (B) sza­kaszba jutott, mely a pörkölési termék ter­mészete szerint az (A) oldat ércsúlyra vi-

Next

/
Thumbnails
Contents