65580. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos eljárás fémeknek, mint réznek, cinknek vagy nikkelnek szulfidtartalmú ércekből való előállítására
kintetében ilymódon regenerált oldat ismét a kilúgozó edényhez jut vissza és azokból újból az elektrolizáló kádakhoz kerül ós igy tovább, míg a pörkölési anyag könnyen oldható termékei ki nem merültek. Abban a mértékben, amint a kilúgozandó anyagban a könnyen oldható vegyületek mennyisége csökken, természetesen ismert módon új pörkölési terméknek a kilúgozási eljárásba való beviteléről gondoskodhatunk úgy, hogy körfolyamban való szakadatlan munka válik lehetővé. Az (A) szakaszban kihasznált kilúgozandó anyag a (B) szakaszba kerül, ahol azt ferriszulfátban viszonylag gazdag, előnyösen előzőleg fölhevített oldattal kezeljük. Az (A) szakaszban végbemenő munkafolyamat szükség esetén a (B) szakaszban végbemenő folyamattól elválaszthatjuk, célszerűen azonban az oldat egy részét az (A) szakaszból diafragmákkal ellátott elektromos cellákon vezetjük át, míg ferriszulfáttartalma elegendő nagy nem lesz, ezt követőleg célszerűen fölhevítjük és az (A) szakasz kilúgozási maradékaihoz vezetjük. Ezt a maradékot addig lúgozzuk, míg a hasznos fémek további extrakciója több eredményt már nem ad. A (B) szakaszban célszerűen úgy dolgozunk, hogy a kilúgozandó anyagot még tartalmazó (A) oldattal való hígítás és a hasznos fémvegyületek még jelenlévő maradékainak redukáló hatása által a (B) szakaszban való lúgozás után oly oldatot kapunk, melynek ugyanaz a ferrisótartalma mint az (A) szakaszban lévő elektrolitkádakból lefolyó oldaté úgy, hogy azzal ismét egyesíthető. Kiviteli példaképen 4 % rezet tartalmazó kéntartalmú érc földolgozását ismertetjük. A nyersanyagot célszerűen csak annyira pörköljük, hogy még 05—1 % kén oxidálatlanul marad vissza és azután a jelen találmánynak megfelelően az alábbiakban részletesebben megadott módon lúgozásnak és elektrolízisnek vetjük alá. A mellékelt rajz az (a, b, c, d, e, f) lúgozóedényeket mutatja, melyek közül (a) a legfrissebb és (f) a legrégibb töltésű. Naponta egy-egy kádat újból töltünk, a diafragma nélküli elektrolitcella (g)-vel, a diafragmával ellátott cella (h)-val, a gyűjtőtartály (i) vei, a hevítőberendezés (k)-val van jelölve. Az (a, b, c) tartályok az (A) szakaszhoz tartoznak, ahol oly (1) oldattal lúgozunk, mely literenkint összesen 60 gr. vasat és pedig 10—15 gr.-ot ferriszulfát alakjában, 20 gr. rezet és 45 gr. szabad kénsavat tartalmaz. A pörkölési termékek ezen oldatban oldható részeinek kilúgozása által a (2) oldatot kapjuk, mely 2 gr. vasat ferriszulfát alakban, 38 gr.-t ferroszulfátalakban, 30 gr. rezet és 30 gr. szabad kénsavat tartalmaz. Ez az oldat az ólomanodákkal ellátott (g) elektrolitcellába lép be, azt az (1) összetétellel hagyja el, újból az (a, b, c) tartályokba kerül vissza és így tovább mindaddig, amíg a pörkölési termékben nehezen oldható vegyületek alakjában y2 —1 % réz nem marad vissza. Hogy a (B) szakaszban való lúgozásra megfelelő oldatot kapjunk, az (A) szakasz (i) készlettartályából (1) összetételű oldatot veszünk el és a diafragmákkal ellátott (h) cellákon vezetjük át. Ezáltal az oldat összetétele úgy változik, hogy a (h) cella elhagyása után literenkint kb. 40 gr. vasat ferriszulfát alakban és 20 gr.-ot ferroszulfát alakban, 25 gr. rezet szulfát alakban és 15 gr. szabad kénsavat tartalmaz. A (k) hevítőberendezésből az oldat 60—70°-ra való hevítés után az (f) lúgozókádba jut, melynek tartalma legrégebben szerepel a folyamatban, tehát csak kevés oldható részt tartalmaz, azonban az (A) szakaszból származó lúg sem található benne, mivel mielőtt a helyre jutott volna, mosásnak vettetik alá. Az (f) tartály tartamára tehát a ferriszulfátban gazdag, forró oldat szükségszerűen a legerélyesebben hat, ez az oldat tovább haladva, az (e) kád tartalmából az (A)-ból való és a kilúgozandó anyagot tartalmazó oldat utolsó maradékait kimossa és egyidejűleg a még visszamaradó hasznos fém egy részét fölveszi, miközben tovább hűttetik. Az (A) oldattal való keverés, a redukálás és a lehűtés a (d) kádban megy végbe, mimellett az oldat az (A) szakaszból a (B) szakaszba jutott, mely a pörkölési termék természete szerint az (A) oldat ércsúlyra vi-