65548. lajstromszámú szabadalom • Vetítőernyő
, A szóbanforgó célra különösen lenmagolajjal fölfőzött Kauri-gumi alkalmas. Ha egy ily ernyő fölületére képet vetítünk, akkor a kép részletei a legnagyobb mértékben mentesek az ernyő fémes fényétől. Hogy a fényes fémes fülölet a képek vetítésére alkalmas fölületté alakíttassák át, különböző ragasztószerekkel és különböző vászonbevonatokkal kísérletek sorozatát végeztem, a következő eredménynyel; a) A vászonbevonat egyedül nem adta a legjobb eredményt, b) A ragasztószerbevonat egyedül nem hozott hatásos eredményeket létre. Ezután a kettő kombinációját, nevezetesen a textilbevonatot föloldott gumi lerakódásából álló bevonattal együtt alkalmaztam és a következő eredményre jutottam: Az alkalmazott textilárúnak rendkívül finom szövéssel kell bírnia, a szemnagyságnak nem szabad kb. 0'34 -mm.-nél kisebbnek lennie es a fonalnak jelentékenyen vékonyabbnak kell lennie. Ha a textilárú vastagabb szálú volt, akkor az ernyő ködös külsővel bírt és ha a szemnagyság a föntmegadottnál kisebb volt, akkor a vetített kép hiányos részletekkel biró sávokat mutatott. Ezután a legkülönbözőbb, csaknem az összes ismert fajtájú, gumikat és gyantákat oldottam föl különböző folyadékokban és azt találtam, hogy Damar-gumi igen alkalmas a találmány céljára. Ha az ernyő nem túlságos nagyméretű, akkor az alkalmazott gumit kereskedelmi benzinben vagy gazolinban, azaz könnyű szénhydrogénben oldhatjuk föl; ha azonban a folyadék elpárolgásának nem szabad igen gyorsnak lennie, akkor a gumit amylacetátban, vagy acetonban, vagy e kettő keverékében oldhatjuk föl. Azt találtam, hogy gazolin használatánál a lerakódás sohasem volt oly szabályos, mint amylacetát alkalmazásánál. A kellő minőségű ernyő előállítására tehát a következőképen járunk el:< A hátlapot egy kellő méretű kereten gondosan kifeszítjük. A hátlapnak egy folytonos darabból kell állania, mert máskülönben a hátlap anyagának vastagsága következtében a szegély a kész ernyőn látható lenne. A hátlap fölületét a fönt leírt ragasztószerbevonattal látjuk el, mely célra előnyösen olajban oldott Kauri-gumit használunk. Előnyös a ragasztószerbevonatot részben megszáradni hagyni, mielőtt a füstöt fölhelyezzük. Maga a füst, mely előnyösen a fönt leírt tiszta, kb. 0-0929 m2 -ként kb. 15-55 g. súlyos ónfüstből áll, tetszésszerinti szélességű lehet (minthogy a füst, csekély vastagsága következtében, észre nem vehető szegélyeket ad), ajánlatos, ha a füstök átlapolása kb. 6 mm. Miután a fölületet az ónfüsttel bevontuk és kellő időn át száradni hagytuk, ezen ónfüst fülületét textilanyaggal vonjuk be, mely célra a fönt leírt finomságú vásznat használjuk. E textilbevonatnak nem kell egyetlen, folytonos darabból állnia, minthogy fonalainak finomsága szintén megengedi az átlapolt szegélyek képezését. A textilbevonat tetszésszerint gumi-arabicummal erősíthető a füsthöz. Miután a textilanyag ragasztószere kiszáradt, az egész fölületet föloldott gumival vonjuk be. E célra előnyös a föntemiített, amylacetátban oldott Damar-gumit használni. A fönt leírt módon készült ernyőket kísérlet céljára különböző helyiségekben helyeztem el és azokra mozgóképeket vitettem. A vetítés eredménye rendkívül kielégítő és igen hatásos volt. Megjegyzendő, hogy az ernyőkkel különösen jó eredményeket értem el, ha az ónfüst bevonására a kereskedelemben «Bolting-vászon» név alatt ismert textilkészítmény legfinomabb fajtáját használtam. Ez a vászon általában malmokban a liszt szitálására használtatik. A találmányt a föntiekben hordozható ernyőkkel kapcsolatban írtam le, azonban magától értetődik, hogy a találmány szerinti ernyő oly módon is készíthető, hogy a hátlapot azon helyiség egyik fala képezi, amelyben a képek vetíttetnek. A csatolt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti ernyő né-
