65535. lajstromszámú szabadalom • Szén- vagy tűzalágyújtó, valamint eljárás annak előállítására és gyújtóanyaggal való ellátására

— 3 — az alapanyagból ki nem folyik, hanem az egész anyagnak teljes elégéséig abban visz­szamarad, miáltal eddig el nem ért és na­gyon hosszú ideig tartó lassú elégés, vala­mint nagy gyújtóképesség érhető el, ami­nek szénalágyújtóknál nagy jelentősége van. Ezen égőanyag, amellyel az alapanyagot telítjük, az alábbiakban megadott fogana­tosítási példák szerint állítható elő. 40 gr. gyantát, 20 gr. naftalint, 20 gr. paraffint, 20gr. marhazsíradékot vagy faggyút összeolvasztunk és azután lassan 80 C°-ra hevítjük. Ezzel az égőanyaggal telítjük az­után az alapanyagot. Ezt az eljárást akképen módosíthatjuk, hogy a fa- és szalmarostanyagból előállí­tott alapanyagot oly égőanyaggal telítjük, amely 50 gr. gyantából, 20 gr. paraffinból és 30 gr. faggyúból vagy marhazsiradék­ból áll. Ily módon elérjük, hogy a nyúlós ós sű­rűn folyós gyanta paraffinnal és marha­zsiradékkal vagy marhafaggyúval együtt híg és könnyen folyóssá válik, úgy hogy azt az alapanyag gyorsan és maradék nél­kül veszi föl. A paraffin és marhazsiradék, iletve marhafaggyú, amelynek olvasztási pontja körülbelül 30—25°, gyantával való egyesítése után hideg állapotban megkemé­nyedik és az olvasztási hőfok körülbelül 60°-ra emelkedik, miáltal a szénalágyújtó­nak hőbehatásokkal szemben rendkívül nagy ellenállóképességét és lassú elégését érjük el, mimellett a paraffin-, marhazsiradék­anyag könnyű szétfolyása az elégésnél meg van akadályozva. A naftalmnal, gyantával, paraffinnal és marhazsiradékkal való egyesítésnél le lesz kötve, minekfolytán az említett anyagok elillanása vagy elpárolgása a légköri levegő behatása alatt lehetetlenné válik. A találmány tárgyát tévő eljárás segélyé­vel előállított szénalágyújtók teljesen víz- • és légállók, nem képeznek törmeléket és nem hullanak szét, kemények és szilárdak, mint a fa, szagtalanok és használatban nem szennyeznek. A találmány tárgyát tévő szénalágyújtót a következő módon állítjuk elő: • A fa- vagy szaimarostanyagból előállított alapanyagból megfelelő vastagságú, előnyö­sen nagy táblákat készítünk és ezeket két szénalágyújtólemez szélességének megfelelő csíkokra vágjuk szét. A csíkokat középen kellő mélységig hatoló hossz- és keresztirányú bevágásokkal látjuk el, a melyek révén a csíkok egyes darabokra oszthatók szét. Az ily módon előkészített alapanyagcsikokat kellő számban függélyes helyzetben egymás mögé vagy laposan egymás fölé, máitó­keretbe helyezzük és a metszési vonal men­tén összefoglaljuk. A csíkokat ezután 80°-ra hevített égőanyaggal telítjük és esetleg az alább ismertetett módon tovább kezeljük. Hogy az égőanyagot olcsón állíthassuk elő a találmány értelmében kőszénlepár­lási termékekből és kőolajból homogén ele­gyeket készítünk. Ismeretes, hogy például kőszénkátrány és petróleum nem képeznek egymással homogén elegyet. Hasonlóképen a kőszénkátrányszurok vagy kőszénkátrány­gyanta a paraffint nem veszi föl úgy, hogy azok egymással elegyeket nem képeznek. Hogy például kőszénkátrányszurkot; naf­talint és paraffint egymással homogén elegygyé egyesíthessünk, fakátrányszurkot, amely viszont önmagában nem képez nafta­linnal homogén elegyet, adunk azokhoz. Az eljárás a gyakorlatban az alább megadott példák szerint foganatosítható. 1. 35 rész kummerongyantát, 45 rész fa­kátrányszurokkal lassan 189°-ra hevítünk és megolvasztunk. Az olvasztókhoz ezután 10 rész naftalint és a teljesen folyékony tömeghez 10 rész paraffint adunk. 2. 5 rész kőszénkátrányszurkot 10 rész naftalinnal 5 rész avenarin vagy kőszén­kátrányolaj hozzáadása mellett lasun 180°-ra hevítünk és megolvasztunk. Ezen kívül külön 30 rész kummerongyantát vagy kőszén­kátránygyantát 40 rész fakátrányszurokkal lassú hevítés mellett megolvaszlunk, mire mindkét olvasztékot egymással egyesítjük és az egyesített olvasztókhoz 10 rész paraf­fint adunk és azt jól elkeverjük. Ily módon rendkívül olcsó égőanyag állít­ható elő, mert oly melléktermékek használ­hatók föl, amelyek értéke nagyon csekély.

Next

/
Thumbnails
Contents