65440. lajstromszámú szabadalom • Sok pólusú gyújtó induktor forgó gerjesztőmágnessel

Megjelent 191.4. évi október hó 10-óa. MAGY. jdfe* KIR SZABADALMI WB HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65440. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Sokpólusú gyújtóinduktor forgó gerjesztőmágnessel. NEUFELDT & KUHNKE CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 májas hó 10-ike. Elsőbbsége 1913 január hó 13-ika. A találmány tárgya sokpólusú gyújtóinduktorra forgó gerjesztőmágnessel és célja az induktornak kényelmes kezelését javítás és megvizsgálás alkalmával lehetővé és ezáltal azt tetszőleges járműveken való használatra különösen alkalmassá- tenni. Ezen követelménynek a találmány tárgya megfelel, Amennyiben, a tulajdonképeni gyújtógép összes lényeges részei, tehát a transzformátor, amely az induktor előállította áramot átalakítja, továbbá a megszakító, az elosztó stb. akként vannak elrendezve és kiképezve, hogy az egész gyújtóinduktornak a hozzátartozó gépezetből való kivétele utáö a nevezett részek egyetlen, egyszerű závárzat oldásával szerszámok igénybevétele nélkül eltávolíthatók és megfordítva természetesen be is építhetők. Az alábbiakban egy foganatosítási példa kapcsán, melyet az 1. és 2. ábra elölnézetben tüntet föl és melynek részleteit a 3. és 4. ábrák mutatják, ismertetjük, miképen érjük el a találmány szerint az említett eredményt. A szokásos elrendezéssel ellentétben az (1) megszakító a tulajdonképeni (2) gyújtógép fölött van elhelyezve, melyet részleteiben ismertnek tételezünk föl és ezért nézetben rajzoltunk. A megszakító az elosztónak mögötte fekvő forgó (3) részével együtt az egész tokon végignyúló (4) tengelyen van elrendezve, amelyet az (5) főtengely, pl. a (6) fogaskerékáttétel útján hajt. A (3) elosztótárcsa a helytálló (7) elosztótokban forog. A (8) megszakítókar a megszakító helytálló része felé eső végén a rugalmas (9) pecket hordja, mely forgás alkalmával a gyújtóáram megszakítását idézi elő. Az elosztónak és a megszakítónak meg" erősítése a (4) tengelyen következőképen van kiképezve: Elsősorban a két részt a közös (10) rúgá és a megfelelő (29, 30) hornyok akadályozzák meg a (4) tengelyhez viszonyított elforgásban. Hogy a részeket továbbá a hosszirányban való eltolás ellen biztosítsuk, a megszakítónak (11) agyában, amint azt a 3. ábra világosan mutatja, a ruganyos (12) nyelv van megerősítve, mely szabad végén a mellső tengelyvég "lencsealakú (13) mélyedésébe behatoló (14) pecket hordja. Ez a pecek a megszakítónak a tengelyvégre való rátolása alkalmával ez utóbbin csúszik ós a mélyedésbe való csappanásával hosszirányban a megszakítót tökéletesen és az elosztót is részben rögzíti. A megszakító, természetesen kézzel a (12) nyelv által ki-