65433. lajstromszámú szabadalom • Váll-gépfegyver

tokban ágyazott forgattyútól nyeri, melyet a cső csúszómozgása forgat előre és hátra. A forgattyú és a hevedertolattyú közti kapcsolat azonban olyan, hogy a kimozgó hevedertolattyú egy új töltény megfogása után megáll a ki mozgott helyzetben, noha a cső még kissé hátra csúszik. E nyugalmi helyzetben marad a hevedertolattyú a cső előremozgásának első része alatt is. Csupán a cső előremozgásának utolsó része alatt hat a forgattyú újból a hevedertolattyúra, mikor is a bemozgó hevedertolattyú a töltényhevedert meűeszti. A hevedertolattyú mozgásának e megszakítását azáltal érjük el, hogy a hajtóforgattyújának bizonyos holt járatot adunk, amennyiben a hevedertolatytyúnak azt a görbe hornyát, melybe a forgattyú fog, úgy képezzük ki, hogy a forgattyú hátrafordulásának utolsó és előrefordulásának első része alatt a hevedertolattyút ne befolyásolja. A megfogott töltény továbbítására, ill. a töltényheveder menesztésére a hevedertolattyú rúgós adogatóemelővel van ellátva. A megfogandó töltény kitérését ütközők vagy záróemelők gátolják meg, melyek a töltény hátratolódását akadályozzák. A hevederemelőszerkezet, mely a töltények, ill. a töltényheveder hátracsúszását gátolja meg, mikor az adogatóemelő a megfogandó töltényre ütközik, vagy afölött elcsúszik, lényegileg két, közös csapra szerelt szögemelőből áll, melyeknek alsó szárai közös rúgó révén szétterpesztetnek, míg fölső száraik a töltényheveder előtt és mögött a töltények közé fognak s ezek számára záró és támasztóemelőket képeznek. Ha az alsó szárakat összeszorítjuk, akkor a fölső szárak sülyednek és kilépnek a töltények közül úgy, hogy a töltényhevedert a gépfegyverből akadálytalanul húzhatjuk ki jobbra. Az ismert gépfegyvereknél a csövet körülfogó vízköpenyhez hátul csatlakozó s a mozgó fegyverrészek tartóját képező szekrény eddig csapófödéllel volt ellátva, melyet hátra kellett csapni, ha a szekrény belsejéhez kellett férkőzni. A hátracsapásnak azonban hátránya volt, hogy a fegyver legkisebb megemelésekor is a födél lecsapódott úgy, hogy a szükséges munkálatokat nem lehetett zavartalanul végezni. A hátracsapás továbbá bizonyos szabad teret igényel a gépfegyver fölött, ami bizonyos körülmények között, pl. ha .a fegyver bozótban van fölállítva, nem áll rendelkezésre. A találmány értelmében a szekrény födele tolófödél, mely egy alkalmas zár nyitása után a szekrény hosszában tolható el. Minthogy a tolófödél nyitott helyzetben igen közel van a vízköpeny fölött, a nyitás számára mindig elég hely van, a födél pedig nyitott helyzetben nem zavarja a szekrényben való munkát, de sőt nyitott helyzetben meg is áll a fegyver minden magassági helyzetében, míg zárt helyzetben a szekrény oldalfalait úgy kifelé, mint befelé merevíti. A vállgépfegyver továbbá oly szerkezettel van ellátva, mely a szórás csökkentése céljából a fegyver torkolatát lövés közben a kiáramló gázok fölhasználása révén leszorítja s ezáltal a torkolat fölugrását meggátolva, azt úgyszólván stabilizálja. E szerkezet továbbá ágyazás vagy támasztás gyanánt szolgálhat lafettáról stb. való lövéskor. A találmány értelmében ezen szerkezet a csőtorkolatot körülfogó s a fegyver köpenyfejébe csavart, fölül elmetszett, ill. nyílt hüvelyt képez, melynek egy hornyába egy gyűrű van ágyazva, melynek két szemébe csuklósan kapcsolható a támasz. Ajánlatosnak^bizonyult a závárzat csúszó részének fölső re&xét pozitív vezetéssel ellátni, mely célból a'závárzatot egy vagy több vezetőgörgővel láíjE^ el, melyek a gépfegyverszekrény födelének, belső oldalán vezettetnek, ill. ennek mentén elúsznak. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alánja van föltüntetve. \ 1. ábra a hátsó rész oldalnézete, \ la. ábra a mellső rész oldalnézete, \ 2. ábra a hátsó rész metszete, 2a. ábra a mellső rész metszete csukett závárzattal, meg nem feszített ütőszöggel,