65432. lajstromszámú szabadalom • Billentőteknő mozgó oldalpajzsokkal

Megjelent 1914. évi október lió lO-én, MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 65482. szám. V/f. OSZTÁLY. Billenőteknő mozgó oldalpajzsokkal. ORENSTEIN ÉS KOPPEL CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 február hó 15-ike. Elsőbbsége 1912 október hó 26-ika. A találmány mozogható oldalpajzsokkal biró billenőteknőre vonatkozik s azáltal jellemezhető, hogy a teknő köpenye a hosszoldalakon a teknő hossztengelyével párhuzamosan osztva van, még pedig úgy, hogy az osztórések alatt fekvő, lejtős síkokból és köztük lévő domború fenékből álló (ul, b, u2) darab mereven van egyesítve a homlokfallal, míg az osztórések fölött fekvő {ol, o2) darabok oldalpajzsok gyanánt vannak kiképezve s az (s) homlokfalak helytálló (al. a2) forgáscsapjai körül elfordulhatnak. Emellett ezek a billentőszerkezettel rudazat révén úgy vannak kényszérművesen kapcsolva, hogy a teknő billentésekor közvetlenül a billentőmozgás befejezte előtt e rudazat a kocsikereten lévő ütköző által úgy mozgattatik, hogy az oldalpajzsok eltolód-' nak s a kiürítőnyílást szabaddá teszik. A rajzon két példaképeni foganatosítási alak van föltüntetve; 1. és 2. ábra az anyagot a vágánytól nagyobb távolságba kiürítő, jelzett nemű billenőteknős kocsit ábrázol száraz, önthető anyaghoz alkalmas csapos billentőszerkezettel, míg a 3. és 4. ábra nedves, önthető anyagra alkalmas teknőbillentőszerkezettel biró ilyen kocsit mutat, mely az anyagot közvetlenül a vágány mellé üríti ki. A 2. és 4. ábrákban a billenőteknő a töltőhelyzetben telt vonásokkal, a kiürítő-. helyzetben pedig szakgatott vonásokkal van föltüntetve s az oldalpajzsok működtető rudazatának ütközője (m) jelzésű. Az egész szerkezet működési módja a billentés, ill. kiürítés alatt a rajzból világosan kitűnik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Billenőteknő mozgó oldalpajzsokkal, jellemezve azáltal, hogy a homlokfalakat körülzáró köpeny a hosszoldalakon a hossztengellyel párhuzamosan úgy van fölosztva, hogy az osztórések alatt fekvő ferde síkokból s a köztük lévő domború fenékből álló (ul, b, u2) darab mereven van a homlokfalakkal egyesítve, míg az osztórések fölött fekvő (ol, o2) darabok a homlokfalak helytálló forgáspontjai körül forogható oldalpajzsokat képeznek, melyek (gl—gl, g2—g2) rudazat révén a billentőszerkezettel a (z—z) pontokban úgy vannak kényszerművesen kapcsolva, hogy a billenőteknőnek a kiürítőhelyzetbe való mozgásakor a kiürítőoldalon lévő rudazat egy helytálló (m) ütközőre ütközve, a megfelelő oldalpajzsot eltolja s ezáltal a kiürítőnyílást szabaddá teszi. 2. Az 1. alatti billenőteknő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az alsó