65383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges halmazállapotú anyagoknak tisztítására, derítésére, szín és szagtalanítására, valamint elektroactiválására
sebb éei'itőaHjagnalf bizonyult az infusoriaföld. Ez az anyag azonban annyiban hátrányos, hogy összetétele igen változó és igen nehezen sikerül állandóan azonos készítmények előállítása. Az infuzoriaföld az analyzisek szerint körülbelül 14°/0 és még több organikus anyagot is tartalmaz úgy, hogy annak alkalmazása immunizáló anyagoknak előállításánál aggályos. Ezenkívül ezt az anyagot a legtöbb esetben timföld, mész, foszforsav, magnezia és vasoxydul is fertőzi. További hátránya ezen anyagnak, hogy 70—80%-ot kitevő kovasavtartalmát úgynevezett oldható kovasav képezi, mely az éppen uralkodó viszonyok között részben föl is oldódik. Ezért az infuzoriaföld gyógyászati készítményeknek és immunizáló anyagoknak finom tisztításánál csakis kisegítő eszköz gyanánt alkalmazható. Történtek végül kísérletek, immunizáló anyagoknak mesterséges úton előállított aluminiumhydroxydnak használatával történő tisztítására. Maga az a tény, hogy ez az eljárás ma már alig talál gyakorlati alkalmazást, mutatja, hogy ez az út célhoz nem vezet. A használt anyag ugyanis híg savakban és alkáliákban oldódik, illetve ezekkel vtgyül és ezért a szóba jövő anyagoknak tisztítására nem használható. Folyadékoknak derítésére és tisztítására, továbbá immunizáló anyagoknak lecsapására minden tekintetben megfelel az az eljárás, mely mesterséges úton előállított, kémiailag tiszta kovasavnak alkalmazásán alapszik. Ez az anyag annyiban előnyös, hogy összetétele állandóan ugyanaz, alkaliákat, savakat és fertőzményeket nem tartalmaz és sem alkaliával sem savval nem vegyül. Közönséges hőmérsékletnél oldhatlan és fajsúlya is igen kicsiny. Minthogy a kovasav elektromosan aktiv, még pedig elektronegativan aktiv anyag, a bázisokat és toxinokat magához vonzza és így a kezelt anyagból a mérgező anyagokat elvonja, tehát valamely toxikus terméknek mérkező hatását megszünteti. Hogy a kovasavnak színtelenítő hatása mily nagy, arra a következő kísérlet szolgálhat például. Ha a methylkéknek oldatához aluminiumhydroxydót keverünk a szűrőn a festő anyag is átmegy és a megszűrt folyadék kékszínű. Ha azonban aluminiumhydroxyd helyett kovasavat használunk, a festő anyag a szűrőn visszamarad és a megszűrt folyadék kristálytiszta. A kovasav tehát a festő anyagot elnyeli, míg az aluminiumhydroxyd az elnyelésre alkalmatlan. Példák. 1. Zavaros glycerint fölmelegítünk és ke- • vés kovasavval keverünk, ekkor kristálytiszta glycerint kapunk. 2. Zavaros vizeletet kissé megsavanyítunk, fölfőzünk, kovasavval keverünk és megszűrünk ; ekkor oly tiszta folyadékot kapunk, melyben igen kis cukor- vagy fehérjetartalom esetében a leghalványabb reakciók is fölismerhetők. 3. Perubalzsam, ha ehhez kovasavat keverünk, világosabb színűvé válik és elveszti átható szagát. Ugyancsak világosabb színűvé válik és elveszti penetráns szagát a kovasavnak hozzákeverésénél a lysol, styrax és ichthyol is. 4. .Ha bizonyos anyagokhoz kovasavat keverünk, bőrtisztítószert kapunk, így pl. kovasav és kén akné, kovasav és sublimát vagy kovasav és bismuthoxychlorát szeplő és pigmentumanomáliák, kovasav és timsó seborrhoe oleosa esetében használható szert képez. 5. Benzol, kovasavval keverve, elveszti jellegzetes szagát, ép így terpentinolaj is. 6. Nátriumkarbonátnak, nátriumszulfátnak, káliumszulfátnak, nátriumchloridnak, ammoniumkarbonátnak, magnéziumszulfátnak methylkéknek oldatával képezett keverékei, megszűrve, kékszínű folyadékot képeznek, tehát elektropozitiven reagálnak; az említett ásványsókhoz adott kovasav ezeknek elektronegativ tulajdonságokat kölcsönöz. 7. Oltó és immunizáló anyagoknál, ezek elektromos tulajdonságainak megfelelően, a kovasavval való keverés útján elválasztott fertőzmények az üledékben vagy a fölszinen maradnak hátra úgy, hogy az oltó vagy immunizáló anyagot mindig tiszta állapotban kapjuk meg.
