65368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék körforgó szivattyúk teljesítményének s körforgóerőgépek fordulatszámának folytonos változására

vannak összeállítva, amint azok az erőgép teljesítményének egy legkisebb s egy elméletileg lehetséges legnagyobb érték között megfelelnek, mi mellett az erőgép fordulatszámának növekedtével az áramlásmegszakítónak periódusszáma is nő ; az 5. ábrán a 4. ábrán föltüntetett elrendezés azon különbséggel van vázolva, hogy a szivattyú által hajtott áramlásmegszakító periódusszáma az erőgép fordulatszámától függetlenül állandó marad; a 6. ábrán az elrendezés úgy van megállapítva, hogy az erőgép fordulatszámának null és a legnagyobb érték között való folytonos változtatása lehetséges; ezen elrendezés egyébként az 1. és 4. ábrán föltüntetett elrendezések egyesítéséből adódik ki; a 7. ábrán a 8. ábrának a VII—VII vonal szerinti metszetben, s a 8. ábrán a 7. ábrának VIII—VIII vonal szerinti metszetben az eljárás keresztülvitelére szükséges árarnlásmegszakító egy kiviteli alakját tüntetik föl; a 9. ábrán s a 10. ábrán az áramlásmegszakítót körülvevő burkolóköpenynek beállítható alkatrésze metszetben és fölülnézetben : a 11. és 12. ábrákon pedig a köpeny helytálló része van metszetben és nézetben ábrázolva; a 13. ábrán a ábra XIII—XIII vonala szerinti metszeten; s a 14. ábrán a 13. ábra XIV—XIV vonala szerinti metszetben az áramlásmegszakító egy másik kiviteli alakja van föltüntetve, mely lehetővé teszi, hogy a gyűjtőtartályt közvetlen az áramlásmegszakítónak a tokjára helyezzük; a 15. és 16. ábrák a körforgású borítóköpeny helytálló részének metszetét és fölülnézetét tüntetik föl, míg a . 17. ábrán az egész borítóköpeoy nézete van föltüntetve; a 18. és 19. ábrákon hossz-, ill. keresztmetszetben az áramlásmegszakítónak egy harmadik kiviteli alakja van föltüntetve, a hol minden mozgó és beállítható alkatrész teljesen tehermentesítve van; a 20. és 21. ábrákon ugyanezen kiviteli alakú áramlásmegszakító borítóköpenyéüek egyik fele nézetben és metszetben van vázolva. Legegyszerűbb a 7—12. ábrákon föltüntetett áramlásmegszakító. Az (a) tokban a gyűrűalakú (b) csatorna s a (c) kamra vannak elrendezve, melyek közül az előbbi a (d) csatlakozónyílással, az utóbbi az (e) kiömlési nyílással bír, melyek a munkafolyadék áramlási irányához képest egyformán lehetnek be- és kiömlési nyílások. A (b) csatorna több helyen az (i) hasítékok segítségével az (a) tok belsejével áll összeköttetésben, míg a (c) kamra a tok kúpos belsejének szűkebb végéhez csatlakozik. A tokban van az üreges kúp alakjában kiképezett (f) forgó áramlásmegszakító ágyazva, mely az általa befolyásolandó erőgép fordulatszámához arányosan állandóatí forgásban tartatik; e célból a (g) tengelyre van erősítve, mely a (h) tömszelencén keresztül ki van vezetve s ezen szabad végén a (rajzban föl nem tüntetett) hajtószerkezettel van ellátva. Az (f) áramlásmegszakítóban a (k) hasítékok vannak alkalmazva, melyek az áramlásmegszakítónak forgása közben az (i) hasítékok előtt elhaladnak. Az áramlásmegszakítónak a (c) kamra felé fordított homlokrésze nyílt úgy, hogy az áramlásmegszakítónak belseje a (c) kamrával állandó összeköttetésben áll. A munkafolyadék elosztása tehát mindig olyankor jön létre, ha a (k) és (i) hasítékok összeköttetésbe jutnak. Az (f) áramlásmegszakító és az (a) tok között a szintén hasítékokkal biró borítóköpeny van alkalmazva, amelynek hasítékai, ill. áttöréseinek nagysága azon időtartam által van szabályozva, mely alatt a (k) és (i) hasítékoknak találkozniok kell. Minthogy azonban ezen időtartam és az áttörések nagysága a forgási irányban mérve változtatható kell hogy legyen, ezért a borítóköpeny az (n) és (o) részekből van összetéve, melyek az egymásba illesztett (r) és (s) nyúlványaiknál fogva oly módon állanak egymással összeköttetésben, hogy ha a szomszéd (r) és (s) nyúlványok szorosan egymás mellett vannak, akkor a borítóköpenynek