65365. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú indukciós áramszámláló

mennyiségeket a pontos mennyiségekhez 5 és 10%-nál. A 2. ábra a számláló mérő berendezésében lévő vas mágnesezési görbéjét mutatja. Az abszcisszatengelyen a terhelési áram amperemenetekben és az ordinátatengelyen a menetszámból következő mezőerősségek, iiletve a számláló mindenkori forgásnyomatékai vaunak följegyezve. A növekvő terheléssel kezdetben laposan haladó görbe (A)-nál irányt változtat és innen gyakorlatilag eléggé egyenes irányban a (B) pontig halad, melytől kezdve ismét ellaposodik, mert itt kezdődik a vas túltelítettsége. A (B) pontnál lévő fölső hajlás a számláló fölső terhelési határát jelenti, ameddig a mérési hibák jelentéktelenek és elhanyagolhatók. Az (A) görbe hajlása miatt kiigazító berendezésre van szükség, illetve az üzemfeszültség segélyével pótforgásnyomatékot kell létesíteni. " A találmány oly számláló, melynél nagyon kis terhelések számára pontos mérés éíérése végett semmiféle berendezésre sincsen szükség, tehát pótforgásnyomaték is fölösleges, mert a mérési mennyiségek minden terhelésnél a valódi értékeknek megfelelnek. '" A találmány lényege abban áll, hogy az áramcsévék magjait az üzemfeszültség által, illetve a számlálóban lévő feszültségi mező által állandóan, aránylag erősen mágnesezzük, a hajtóberendezés pedig úgy van kiképezve, hogy a feszültség által az áramcsévék magjaiban létesített mágneses mezők a fegyverzetkorongnak sem előre, sem hátrafutását nem eszközlik. Ha az áramcsévék magjai annyira vannak előmágnesezve, hogy a mezőerősség körülbelül megfelel annak, melyet a 2. ábrán (A) jelez, az áramcsévék által eszközölt mágnesezés csak a görbe ezen hajlása fölött kezdődik és káros hatása ezáltal ki van küszöbölve. Tekintettel arra, hogy a (B)-vel jelzett fölső terhelési határon nem szabad túlhaladni, mert ez után az arányosság megszűnik, az áramcsévék magjainak a feszültségi mező által való előmágnesezésének az (A)-nál lévő hajláson nem szabad lényegesen túlterjedni, mert különben a vas telítettsége a (B) hajlás alatt bekövetkezik úgy, hogy a számláló terhelési határa és mérési hatásköre csökkennek. A következőkben a számláló hajtóművének foganatosítási alakja van leírva, mely által nagyon jó pontosság érhető el anélkül, hogy a fegyverzetkorongnak egyedül a feszültségi mező által forgásnyomatékot kellene adni. A 3. ábra háromágú (e) vasmagot mutat, mint csévetartót és az (s) záródarabot. A középső ágon a feszültségi cséve és a két szélső ág végén a főáramköri csévék vannak elrendezve. A két szélső és a középső ág között a (b, b) mágneses hidak vannak elrendezve úgy, hogy a feszültségi cséve a hidak alatt fekszik, az áramcsévék pedig a hidak fölött foglalnak helyet. A hidak alakja és az ágakkal való összeköttetése lényegtelen, amennyiben a hajtóműben az erővonalak árama megközelítően egyenlő marad, (k) jelzi a rövidrezáró gyűrűt, mely a feszültségi ágon van elrendezve és eltolása vagy megfelelő méretezése által a számlálóban-a feszültség és áram között a fáziseltolódás szabályozására szolgál. A mágneses hidak fölött az áram ágak keresztmetszete úgy van méretezve, hogy a feszültségi mező által való előzetes mágnesezés a leírásban már említett fokot elérje. Az előzetes mágnesezés azonban a (b, b) hidak és a mágnesmagok között keskenyebb vagy szélesebb légrések által is csökkenthető vagy növelhető, tehát a hidak és mágnesmagok keresztmetszetének változtatása, megvékonyítások vagy más alakváltoztatások által úgy, hogy a mágneses erővonaláram az egész hajtóműben egyenlő mai^d. SZABADALMI IGÉNY. Háromágú mótorvassal és a szárak között mágneses hidakkal ellátott hajtómű Ferraris-féle váltakozó áramú számlálókhoz, azáltal jellemezve, hogy a feszültségi cséve a középső száron a hidak és a száraknak összekötő darabja között, egy-egy főáramköri cséve pedig