65361. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolt vékony téglafalakból álló falszerkezet
Megjelent 1914. évi szeptember iirt So-áu. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI fj ljff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65861. számi. Vlíl/a. OSZTÁLYKapcsolt vékony téglafalakból álló falszerkezet. ROTH BÉLA MAGÁNZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 november hó 19-ike. Olyan építőszerkezeteknél, melyek téglafalazatból állanak, az egyes téglák nyomószilárdságát a legritkább esetekben lehet teljesen kihasználni, mert a téglafalakat hajlítási igénybevételük miatt oly vastagságban kell falazni, hogy az egyes tégla tiszta nyomási igénybevétele minimális. Jelen találmány tárgya oly falszerkezet, I melynél megfelelő nagy hajlítószilárdság mellett az egyes téglák nyomószilárdsága is teljesen kihasználható. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján a falszerkezet különböző kiviteli alakja látható elölnézetben, a 3. és 4. ábrán ezeknek a keresztmetszete az 5. és 6. ábrán pedig alaprajzaik vannak föltüntetve. A falszerkezet 2 vagy több vékony vagy x /2 téglavastagságú falból (a) áll, melyek egymás mögött vannak fölállítva. Az összekötés laposvasakkal vékony gömbvasakkal, többszörösen meghajlított dróttal, vagy más rúdvasakkal (b) történik, melyek a falsíkra merőlegesen vannak elhelyezve és így ezek létesítik az egyes falak közötti kapcsolatot. Két falnál ezen vasak az egyik fal külső síkjától a másik fal külső síkjáig érnek. Több falnál csak az egyes szomszédos falpárok között kell a kötést létesíteni, bár egy vas valamennyi falon át is érhet. Ezen vasak végei nincsenek a falba behorgonyozva, mert a vízszintes hézagokban föllépő súrlódás a vaBak rögzítésére teljesen elegendő. I A vasak alkalmazása által a falnak kifelé való hajlása u. n. kihasasodása teljesen meg van akadályozva, a befelé való hajlás (behorpadás) ellen a falközökbe bebetonozott bordák («c») működnek, melyek egyszersmind az egész falszerkezet merevítésére szolgálnak és a legkülönbözőbb módon kivitelezhetők. Bordák helyett lehet a falközökben függélyes irányban végigmenő beton- vagy téglapillért, illetve vékony tégla közfalat, vagy valamilyen töltőanyagot, pl. salakbetont alkalmazni, amellyel az egész falköz kitöltetik. Ha a hajlító nyomatékok folytán nagyobbmérvű húzófeszültségek lépnek föl a falszerkezetben, mint pl. boltozatokban, akkor ezen húzófeszültségek fölvételére a húzási irányban a függélyes irányú hézagok közé elhelyezett laposvasak vagy megfelelően hajlított drótok alkalmaztatnak. Az 1. ábrán a falaknak befelé való hajlása bordák által, a 2. ábrán pedig ugyanaz egy vékony tégla-
