65348. lajstromszámú szabadalom • Forgó fűtőtest szárítóberendezések számára

— 2 -nek (7) pereméhez a két (8) és (9) csőkígyók vannak kapcsolva. Mint az 1.-ábrából látható, a cső egyes menetei között való tér balról jobb felé csökken úgy, hogy a (10) bebocsátó nyíláson bevezetett nedves, darabos szárítandóanyag az (l) tokban való belépése alkalmával a eső menetei között szélesebb közbenső terekre talál, mint mikor a tokon való áthaladása után a (11) kibocsátónyíláshoz közeledik. A meleget hordozó közeg, rendesen gőz, az üreges (3) tengelyrészen át vezettetik be és az (5) összekötő darabba jut, ahonnan egyidejűleg az egész hosszukban egymástól elválasztott (8) és (9) csőkígyókba lép be, mely csőkígyókat a gőz többé-kevésbé kondenzált állapotban a (6) összekötő darabnál hagyja el, melyből az üreges (4) tengelyrészbe jut, ahonnan tetszőleges helyre vezettetik el. A csőkígyókban képződő csapadékvíz a csőkígyók minden egyes menetének legmélyebb pontján gyűl össze és a fűtőtest forgása folytán a (4) csapágyrész felé vezetetik, ahonnan végül elfödik. A meleget hordozó közegnek az egyes csőkígyókon való elkülönített átvezetése azon elrendezéssel szemben, melynél a közeget egyetlenegy, a (8) és (9) csőkígyók teljes hosszának megfelelő csőkígyón vagy pedig két csőkígyón egymásután vezetik át, azon előnnyel jár, hogy a meleget hordozó közeg feszültsége kevésbbé csökken és kondenzációja kisebb mértékben csökkentetik, minek folytán a szárító berendezés hatásfoka növekedik. A berendezés működési módja a következő : A (10) nyíláson át bevezetett, nedves, darabos szárítandó anyagot a (8) és (9) csőkígyókat körülvevő (12) lapátmű azonnal megragadja, fölemeli és ismét leejti. Eközben a szárítandó anyag a csőkígyók menetei közé jut és az ezekkel való érintkezése és a belőlük kiáramló hőhatás folytán részben száríttatik. Ha a szárítandó anyag ismét, a (13) fenékre jut, a lapátok ismét megragadják és újra a fűtött csőkígyó szárító hatásának teszik ki. Abban a mértékben, amint az anyag száradása előre halad, térfogata csökken, miért is a csőkígyó menetei között lévő közbenső terek a kibocsátó vég felé szélesség tekintetében mindinkább csökkennek. Ezáltal a fűtőtest hosszegységére eső fűtőfölület igen előnyös módon növekedik. A szárítási művelet közben a szárítandó anyag a lapátmű és a csőkígyó behatása folytán a (11) kibocsátó nyíláshoz közeledik, mely nyíláson át állandóan vagy pedig időközönkint eltávolodik. A 3. és 4. ábrán föltüntetett foganatosítási példa az 1. ábrán látható kiviteltől lényegben csak abban különbözik, hogy a (14) lapátmű és a (15) köpenyfölület között még egy vagy több (16) csőkígyó van elrendezve. Ezáltal a dobszárító fűtőhatása jelentékenyen növekedik, mert a dob forgása alkalmával a dob köpenyfölületének belső oldalán összegyűlő szárítandó anyag a folytonos helyzetváltozás dacára állandóan i a legbensőbb érintkezésben marad ezen hatásos fűtőfölülettel. Ezen fűtőtest működési módja különben azonos az előbb leírt szerkezet működésével. A meleget hordozó közeg (17)-nél lép be, a (8, 9) és (16) csőkígyók közül mindegyiken átáramol és a (18) csövön át ismét kilép, míg a szárítandó anyag a (15) dobba a (10) bebocsátó nyílásnál jut be, a csőkígyó mindinkább szűkülő közbenső terein halad át és eközben a csőkígyó menetei által a (19) kibocsátónyílás felé mozgattatik, mely nyíláson át a kész, szárított anyag időnként eltávolíttatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőtest szárítóberendezések számára, jellemezve egymásba központosán betolt, párhuzamosan kapcsolt csőkígyók által, melyek a meleget hordozó közeg által munka közben egymástól elkülönítve tápláltatnak ós a csapadéktól elkülönítve szabadíttatnak meg. 2. Az 1. igényben védett fűtőtest foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a csőkígyó meneteinek tengelyirányú emelkedési szöge az előrehaladó anyagszárításnak megfelelően az anyag be-