65342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges mészkő alakzatoknak előállítására

öntjük és az (5) sajtóban sajtoljuk. Ezen sajtót a (6) szivattyú működteti. Az eljárásnak egy másik foganatosítási módjánál a keverőgépet elhagyó anyagot újból megnedvesítjük és kézzel alakítjuk vagy gipszből, enyvből, gumiból, guttaperchá­bQl vagy oxidált vagy kénezett olajokból készült formákba öntjük. Az ily módon alakított anyagot a (7) toló­kocsin a (8) szárítókamrába és a szárítás­nak befejezte után a tömítetten zárható (9) kazánba szállítjuk. A (9) kazánba, a (10) ajtónak elzárása után, a (11) csövön széndioxydot vezetünk be; a széndioxydnak nyomása az alakzatok anyagának minőségétől és a kazánba be­helyezett anyagnak mennyiségétől függ. A használt széndioxydot az (1) mészégető­kemence és a (12) gőzkazánnak tüzelési be­rendezése szolgáltatja; az ezekből jövő tisz­tátalan széndioxydot a (18, 19, 20) tisztító­készülékekben fertőzményeitől megtisztítjuk és a (27) gázométerben gyűjtjük össze; lehet azonban más eredetű széndioxydot is hasz­nálni. A tömítetten elzárt (9) kazánban a kellő nyomást a (22) kompresszor segélyével tart­juk fön. A (9) kazánnak tömítetten elzárt belső tere a (28) csővezeték útján a (12) gőzka­zánnak gőzterével van összekcíve és a (9) kazánba bevezetett gőz arra szolgál, hogy az égetett mésznek a széndioxydfölvételt megkönnyítse. A széndioxydfölvétel akkor fejeződött be, ha a (9) kazánban, a kompresszornak a ka­zánról való lekapcsolása után, a nyomás változatlan marad. Ekkor a kazánból a fölös­leges széndioxydot, a kompresszor segélyé­vel, a gázométerbe nyomjuk vissza, azután a tömítetten elzárt kazánt kinyitjuk, a toló* kocsikat a kazánból kihúzzuk és a "(13, 14) csiszoló és fényezőgépek elé állítjuk, ame­lyeknek segélyével a kocsikon lévő kész tárgyaknak csiszolását és fényezését vé­gezzük. A fényezésnek megkönnyítésére silicium­fluor-hydrogénsavas mágnéziumot, alumí­niumot vagy cinket használunk, amikor is az alakzatoknak fölületét az ezen keletkező fluorsilicátok keményebbé teszik. Ugyanezt a célt akként is lehet elérni, hogy az alak­zatoknak fölületét ónoxyddal vagy óntar­talmú oxyddal, oldható vagy oldhatlan ón­vagy ólomsóval és oxalsavval dörzsöljük. Bizonyos üzemi viszonyok között célszerű, • ha a mészégetésnél a tüzelési berendezések­ben fejlődő széndioxydot az eljárásnak foga­natosításánál nem értékesítjük, mert pl. kö­zeli más gyárakban, pl. citromsavat, borkő­savat, kálciumkarbonátokból, ezeknek savak használatával történő elbontása által, más kálciumsókat előállító gyárakban, vagy oly időszakokban, amikor a folyékony szénsav iránt a kereslet csekély, széndioxydot csöpp­folyósító gyárakban oly sok tiszta széndi­oxyd áll rendelkezésre, hogy ez a talál­mányt képező eljárás széndioxydszükségleté­nek födözésére bőségesen elégséges. A mészégetés 400 —500° C. hőmérséklet­nél is végezhető, mert az ily hőmérséklet­nél égetett mész az eljárásnak foganatosí­tására még alkalmas nyers anyagot képez. A mészkőben ugyanis sok oly ásványi anyag van jelen, mely a mészégetéshez szükséges hőmérsékletnél kisebb hőmérsék­letre való fölhevítésénél is átalakul oxyddá, minő pl. a cinkkarbonát és a mágnézium­karbonát; jelen vannak ezenkívül a mészkő­ben oly hydroxydok, kovaföldek, melyek hydratvizüket ugyancsak a mészégetéshez szükséges hőmérsékletnél kisebb hőmérsék­let mellett vesztik el. Ezek, a mészkőben jelenlévő, az égetés­nél keletkezett vízmentes mágnézium-, vas­cink- ós mangánoxydok és az égetésnél hydratvizüktől megfosztott hydroxydok a széndioxydnak és víznek hatása alatt újból karbonátokká, hydroxydokká és kovasav­hydrátokká alakulnak át, melyek kötőanyag gyanánt szerepelnek úgy, hogy az ily anya­gokat tartalmazó mészkövektől égetés, föl­aprítás, oltás és sajtolás útján a természe­tes köveknek keménységével megegyező keménységű kőtárgyak állíthatók elő akkor is, ha a mészköveknek égetése kis hőmér­sékletnél történt.

Next

/
Thumbnails
Contents