65335. lajstromszámú szabadalom • Gázizzótest segédizzótesttel

Megjelent 1914, évi szeptember hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65835. szám. II/d. OSZTÁLYGázizzótest segédizzótesttel. KURZ, RIETSCHEL & HENNEBERG CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1913 december hó 31-ike. A gázizzófényvilágításnak az a hátránya van, hogy az izzótest eltörése vagy leesése alkalmával a megvilágítandó helyiség sötétben marad, mivel az izzótestet világítóvá tevő láng maga nem világít. Ez a hátrány különösen gázizzófénnyel világított vasúti kocsiknál válik érezhetővé, mivel ott az izzótestek eltörésének veszélye a menetközben folyton föllépő rázkódások miatt igen nagy é3 így az utazók biztonsága érdekében szükségvilágítást is kell alkalmazni. Továbbá a gázizzófénnyel való világítás némely fajainál, pl. az olajgázzal való világításnál az izzótest eltörése alkalmával a láng azon magas nyomásnál fogva, amelylyel a gáz a lángzóból kiáramlik, a. lángzótól eltávolodik és kialszik, vagy pedig, mint az acetiléngáznál, amelynél a láng nem távolodik el, az izzótest eltörésekor föllépő szúróláng a védőharangot találja és azt elrepeszti. Ezen hátrányok megszüntetését célozza a jelen találmány tárgyát képező izzótest, amely úgy van kiképezve, hogy a tulajdonképeni, szokásos izzótest belsejében egy második, kosáralakú s azbesztből vagy más tűzálló anyagból készült izzótest van elrendezve, amelynek elemei, szálai, sodronyai vagy efféléi olyan számban és kivitelben vannak előállítva, hogy egyfelől a tulajdonképeni izzótest fényhatását lehetőleg kevéssé befolyásolják, másfelől pedig ez utóbbi eltörésekor a továbbizzó második test szükségvilágítást nyújt és egyúttal a nem világító lángnak a lángzótól való eltávolodását s a védőüvegnek a szúróláng által való megrepesztését megakadályozza. Az izzótest célszerűen úgy van kiképezve, hogy a segédizzótest a hőhatásnak leginkább kitett helyeken anyagfiölhalmozást, megvastagítást, vagy a szálak összefonódását vagy összehurkolását tünteti föl, ahol ezek a burkolások az ellenállóképességet és merevséget fokozzák. Ha egy izzótestnél a tulajdonképeni izzótest hamuazerű szövete tönkremegy, akkor a gáz tovább áramlik az azbesztrostokra vagy a segédizzótestnek másféle anyagára és azokat világítóvá teszi. Ha az izzó azbesztrostok vagy más elemek világító ereje, amit egyébként még cerium- és thoriumoxyd vagy efféle beágyazásával lehet fokozni, magában véve csekély is, de szükségvilágításra, amilyet^ vasúti üzemnél kívánunk, mégis elegendő. A találmány szerinti izzótest teljesen eltér azon ismeretes izzótestektől, amelyekben a merevség fokozása céljából azbeszt-