65317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz vasmentesítésére

— 2 — egy úszóedény csatlakozik az elhasznált levegő önműködő elvezetése céljából. A friss levegő, mely a vas oxidálására szolgál, a (6) csőelosztórendszeren át, mely kis lyu­kakkal van ellátva, fúvatik be a (2) kon­taktusmasszába, melybén fölhajtó erejénél fogva fölfelé száll, míg a (7) csövön át be­áramló nyers víz, lefelé áramolva, a levegő­vel keveredik össze. Az (1) tartály egy (9) mosóvíztértől egy vízszintes (8) fallal van elválasztva, mely egy központos bő (10) csővel van ellátva. A (2) kontaktus massza alatt az iszapos víz elvezetésére szolgáló (13) cső foglal helyet. A (3) légüstből egy (14) csap segélyével nyitandó vezeték vezet a (9) térbe és pedig az abban összegyűlt víz színe fölé. A 2. ábrán látható foganatosítási alak az előbbitől csak abban különbözik, hogy a (9) mosóvízben nem az (1) kontaktustól" alatt, hanem amellett van elrendezve és azzal egy vízszintes (10) cső segélyével van össze­kötve. A működés módja a következő: Az oldott vastól- megszabadított víz a (2) kontaktusmasszából, a (10) csövön át a (9) térbe áramlik, melyben összegyűl és végül a (16) levezető csövön át lefolyik. A (9) térben lévő vizet most mosóvíznek használ­juk föl. E célra a nyersvizet bevezető (7) vezetéket és a (6) légcsövet elzárjuk, míg az iszapos vizet leeresztő (13) vezetéket megnyitjuk úgy, hogy az (1) kontaktustér mindenekelőtt kiürül. Ha e- kiürülés végbe­ment, a (14) csapot megnyitjuk úgy, hogy a (3) légüatben lévő nyomólevegö a (9) térbe expandál és ebből a mosóvizet, a (10) csövön át nagy sebességgel a (2) kon­taktugmasszába szorítja. Ezáltal a levegő az összes, ezen masszához tapadó iszapot meglazítja és magával ragadja, míg egy­idejűleg az előzőleg a (4) szellőztető beren­dezésen át bejutott levegő ismét kihajtatik az (1) kontaktustérből. Az iszapos víz a (13) csövön át lassanként kiáramlik, ami az (1) térben a vízszín sülyedését és ezzel, a hajtó­levegő utánexpanziója folytán, az előbb emlí­tett, ismételt utánöblítést vonja maga után. A (4) szellőztető berendezésen át ismét levegő áramlik be. Ha most a (13, 7, 6 és 14) vezetékeket elzáró szerveket ismét átállít­juk, a berendezés ismét alkalmas a vasmen­tesítő üzemre, miközben a (9) térbe bezárt levegő a (17) légcsapon át lassanként ismét eltávozhat. A 3. ábrán látható foganatosítási példa a (11) szűrőmassza beiktatásától eltekintve, mely egy áteresztő (12) fenekén nyugszik és finomabb kavicsból, homokból stb. áll, az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási pél­dával teljesen megegyezik. A mosóvíz min­denekelőtt a (11) szűrőmasszán hatol át, azután a (2) kontaktusmasszán megy ke­resztül, melynek lábánál ismét az iszapos vizet leeresztő (13) vezeték van elrendezve. Az iszap a vezetéken át folyik ie, anélkül, hogy említésre méltó mennyiségben a (11) szűrő fölületére sülyedhetne vissza, annál kevésbé, minthogy az említett önműködő utánöblítés az iszapot a (13) vezetékhez te­tereli. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés víznek egy kontaktusmasszában, levegő segélyével való vasmentesítésére, melynél a kontaktusmassza tisztítására, a kontaktustérből az, iszapos víz teljes, vagy részleges leeresztése után, a kon­taktusmasszán, nyomólevegő segélyével, nagy sebességgel, mosóvizet nyomunk keresztül, azáltal jellemezve, hogy a kon­taktusmassza alatt egy szűrő van elren­dezve és hogy a mosóvíz a szűrőmasz­szán és a kontaktusmasszán szoríttatik keresztül, míg az iszapos víz leeresztő vezetéke a kontaktustér lábánál foglal helyet úgy, hogy az iszapos víz, a nyomó levegő utánexpanziója által elősegíttetve, eltereltetik, anélkül, hogy a szűrő fölü­letre sülyedhetne vissza. (1 rajeUp melléklettől.) rlUXAS aiSZVÉNY rÁMASÁO NYOMDÁJA BUOAraie*

Next

/
Thumbnails
Contents