65313. lajstromszámú szabadalom • Egér- és patkányfogó

Megjelent 1914. évj szeptember hó 25-én. MAGY. jjfcv KIR. SZABADALMI jffig HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65818. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Egér- és patkányfogó. KAMARÁS PÉTER KÉMÉNYSEPRÓMESTER ABAUJTORNÁN. A bejelentés napja 1913 szeptember hó 10-ike. Jelen találmány tárgya olyan egérfogó, mellyel több egeret és patkányt egyszerre nemcsak megfogni, hanem elpusztítani is lehet, mimellett a csalétek az egerek vagy patkányok által nem fogyasztható el. A találmány szerint ezen egér- és patkányfogó olyképpen van szerkesztve, hogy egy kalitkaszerű házikó megfelelő válaszfalak által három rekeszre van osztva, melyek közül az egyikben a följáró van elhelyezve, a másikban az egerek és patkányok elpusztítására szolgáló szer (esetleg víz is), a harmadikban pedig a csalétek van elhelyezve, mely alatt egy könnyen forgó dob van fölszerelve. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli példáját mutatja és pedig 1. fig. az egér- és patkányfogó oldalnézetét vázban, a 2. fig. pedig annak fölülnézetét mutatja. A készülék kalitkaszerű (1) házának alsó része a (9) válaszfallal két részre van osztva, az egyik részen van a (2) csapóajtó, melyen át az egér vagy patkány a (3) lejtőre, ahonnan, mivel az ajtó mögötte becsukódik, vissza nem térhet. A lejtőn át az egerek az egérfogó (4) padlására jutnak, melynek két nyílását a (6) csapok körül könnyen forgó (5) billenőhidak zárják el. A billenőhidak fölött egy (8) csap körül könnyen forgó (7) dob van elhelyezve, e fölé pedig az egérfogó menyezetére a (10) csalétek van alkalmas módon fölerősítve. A fölső ívelt rész lehet esetleg sodronyfonat. A fogó alsó rekeszei közül a lefödött víz vagy más irtószer a fölső részbe pedig a dob fölé a csalétek lesz elhelyezve és ezáltal az egérfogó használatra készen az egerek vagy patkányok által járt helyen föl le3z állítva. Az egerek a csalétekhez akarván jutni, a (2) csapóajtón át bejutnak az egérfogó belsejébe, ahonnan ki nem jöhetvén, kénytelenek fölmenni a lejtőn, onnan pedig rájutnak a billenőhidakra, melyek súlyuknak engedve, lebillennek és az állat az irtószerbe esik, ahol elpusztul. Könnyebb állatok esetleg fölkapaszkodhatnak a forgódobra, mely forgásba jön és az állatot ráejti a billenőhidra, melyen át okvetlenül leesik, anélkül, hogy a csalétekben kárt tehetett volna. A leírásban és rajzban föltüntetett kiviteltől esetleg eltérő kivitelek is lehetségesek, melyek azonban a találmány lényegét nem érintik.