65302. lajstromszámú szabadalom • Végágyazás héjazatállványok számára

Megjelent 1914. évi szeptember hó 25-én. MAGY. g&v KIR. SZABADALMI fffiffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65B02. szára. VlII/j. OSZTÁLY. Végágyazás héj azatállványok számára. ARNDT OTTÓ ÉPÍTŐMESTER LIEGNITZBEN. Pótszabadalom az 58222. sz. törzsszabadalomhoz. A. bejelentés napja 1913 augusztus hó 2-ika. Elsőbbsége 1912 augusztus hó 3-ika. Az 58222. sz. törzsszabadalom szerinti héjazatállványnál a végágyazás a héjazatállvány hosszának megváltoztatása céljából hosszirányban beállítható és magassági irányban való beállítás céljából egy haránttengely körül forgatható. Emellett az (M) karmantyúból és az állvány felállítására vagy fölfüggesztésére szolgáló, a vezetőkarmantyúban rézsútosan eltolható (S) saruból álló tulajdonképeni ágyazás a (G) állvány végével egy fölső részével ez utóbbin hosszirányban eltolható (Z) közdarab által van összekötve, amely alsó végével az (M) karmantyú (R) csapján ül (1. ábra). A kellő hosszra való beállítás céljából a (Z) közdarabot az állványvég mentén eltoljuk, az állvány sűlyesztése céljából (2. ábra) pedig egy (T) állítócsavart lazítunk meg, amiáltal a (G) állvány ós az (M) karmantyú az (R) csap körül egymás felé fordulnak. A (T) csavar meghúzásánál az ellenkező hatás áll elő, vagyis az állvány megemeltetik. A találmány szerint mármost az ilyfajta ágyazásokat azáltal egyszerűsbbítjük, hogy a (Z) közdarab elhagyása mellett az ágyazást egy a héjazatállvány hosszirányában elrendezett csúszópályával látjuk el, amely támasztófölület gyanánt szolgál egy a héjazatállványon helytállóan rögzített, talprészén lekerekített támasz számára, amely támasz az állvány hosszváltozásánál a csúszópályán vezetődik, míg az állvány magassági irányban való. beállításánál ezen fölületen billenőmozgást végez és így forgástengely gyanánt szolgál. Az ilyfajta ágyazás egy példaképenifoganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig a 3. ábrán perspektiv nézetben, a 4. ábrán elölnézetben, az 5. ábrán pedig a 4. ábra A—A vonala szerinti metszetben, míg a 6. és 7. ábrán a 4. ábra C—C, ill. D—D vonalai szerinti nagyobb léptékű metszetek láthatók. Az (M) karmantyú a jelen esetben a két (1) U-vasból áll, amelyeknek közbenső tere a saru felőli végnél (2, 3, 4) betétek elrendezése által T-alakra van hozya. Az (S) saró is lapos és profilvasakból van összetéve, alakja a 3. ábrán látható. A (2) betét mögött a két (1) U-vas között azok közének szélességében egy laposvasból álló (5) léc van elrendezve, amely az (1) U-vasak két oldalával össze van kötve. Ezen léc fölső fölületére egy a (G) állványvégből kiinduló lefelé irányuló (7) támasz iekerekített (6) talpvége támaszkodik (lásd