65291. lajstromszámú szabadalom • Kemencetelep gáz és koksz előállítására

- 2 — natkozólag világos, áttekinthető elrendezést nyújt. A Jíemence alatt való tér tökéletesen szabad és a kamrák különösen a mindkét oldalról elrendezett hőgyűjtők esetében a melegfejlődés középpontjában fekszenek. A melegségi övek kifelé való természetes és fokozatos csökkenése folytáD az egész kemence sugárzási vesztesége nagyon csekély. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két foganatosítási alakját tünteti föl, még pedig az 1. és 2. ábrán függőleges, illetve vízszintes metszetben a kemencekamarák jobb- és baloldalán elrendezett hőgyűjtőkkel biró kemencze, a 3. és 4. ábrán pedig oly kemence van hasonló metszetben, mint előbb föltüntetve, melynél a kamarák egyik oldalán egymással váltakozva vannak a lég- és füstgázmeleggyűjtőkamrák elrendezve. Az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási alaknál a páronként egymás mellett elrendezett, az (a) oszlopok által tartott (b) kemencekamrákat fönt a (c) födő és lent a (d) fenék zárja el; a kamrák azonban úgy is képezhetők ki, hogy az üzemet folytonosan is fönn lehessen tartani. Minden (b) kamarapárt két (e) fűtőfal vesz körül, mely fűtőfalak egyes (f) csatornákra vannak fölosztva; az (e) fűtőfalak szájcsőszerú (g) át törések útján közvetlen összeköttetésben állanak a (h) és (i) hőgyűjtőkkel, melyek a (b) kemencekamarák keskenyebb oldala előtt vannak elrendezve. A (h) és (i) hőgyűjtőket a (k) falak mindig két félre osztják, mely hőgyűjtőfelek a (b) kamarák fűtőfalaival vannak összekötve. Minden hőgyűjtő az (m) tolókák segítségével elzárható, az (n), illetve (o) csatornákhoz vezető (m) vezetékekkel van ellátva, azonkívül minden második hőgyűjtcn egy-egy(p) légtolóka és az (r) gázvezetékhez vezető (q) kapcsolás van alkalmazva. Az üzem eközben úgy játszódik le, hogy pl. minden (h) meleggyűjtőnek a (b) tolóka bezárása után az (o) csatornákkal szemben való elzárása mellett essen (b) meleggyűjtők egymás mellett való fekvésük sorrendjében az (r) gázvezetékből gázzal és a (p) nyílás nyitása útján levegővel tápláltatnak. A szájcsőszerű (g) áttörések átlépése után az (e) melegítőfalakban az elégés megy végbe, míg az égéstermékek a (g) nyílásokon át az (i) meleggyűjtőkbe lépnek be. Itt úgy a (q) gázvezetékek, mint pedig a (p) légbevezetőberendezések zárva vannak, míg az (1) tolókák ki vannak húzva, miáltal az égéstermékek számára való (n) csatornákkal összeköttetést létesítenek. A fölösleges melegnek az (i) meleggyűjtők rácsszerkezetű töltésére való átadása után az égéstermékek az (n) csatornán át a kéménybe jutnak. A körülbelül félórás szünetekben bekövetkező huzamváltozásoknál a tolókák állásai és ezeknek folytán az áramlási irány egyszerűen megfordíttatnak. Míg az égéstermékeket elvezető csatornával összekötött meleggyűjtőben a rácsszerkezet ellenállása és az égéstermékek fölhajtása folytán a vízszintes átáramlás biztosítva van, az előmelegítendő fűtőanyagoknak magasságban egyenletesen való elosztását a gáz,illetve a levegő belépési helyének alkalmas elrendezésével lehet tökéletesen szabályozni. A 3. és 4. ábrán látható foganatosítási alaknál egymás mellett fekvő két (b') melegkamarát a vízszintes (f) fűtőcsatornák veszik körül, melyek egy-egy oldalon a szájcsőszerű (g') áttörések útján a (h') és (t') meleggyűjtőkkel állanak összeköttetésben. Az üzem pedig úgy foganatosíttatik, hogy egy-egy fokon a. kívül fekvő (h') meleggyűjtők gázzal és levegővel tápláltatnak, míg a két közbenső (i') meleggyűjtő az égéstermékeket vezeti el; a körülbelül félóra múlva bekövetkező átváltás alkalmával az égéstermékek áramiránya oly értelemben változik, hogy a két közbenső (i') meleggyűjtő tápláltatik gázzal és levegővel, míg a négy külső (h') meleggyűjtő az égéstermékek melegének gyűjtésére szolgál. A kivülről beállítható (s) tolókák segítségével emellett az égési anyagok eloszlása eléggé szabályozható, még pedig a (t) lyukak által lehetővé tett megfigyelésnek megfelelően. Az egyes (h', i') meleggyűjtők magasságban az (a) válaszfalak segítségével egyes