65288. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonátkapcsoló
a (23) lapos rúgó közvetítésével kilengethető (24) emelő van hozzáerősítve, melyből a szigetelőanyagból készült két (25) pecek nyúlik ki. A (12, 12') nyelvekben (26) furatok vannak kiképezve, melyeken a (25) peckek akadálytalanul áthatolhatnak. A (2) szolenoidtekercs (27) magjából függélyes kar nyúlik fölfelé, mely meghajlított (28) orrban végződik. A (29) főállomáshoz (30, 31), a (32) mellékállomáshoz (33, 34) nyomógombok szolgálnak, melyek célszerűen a beszélgetőkagyló horga közelében vannak fölszerelve. Az ajtó átkapcsoló a következő részekből áll: A (35) kontaktuspecek (3. ábra) a külső (36) ajtószárny fölső sarkára van erősítve, míg a belső szárny, fölső bal sarkán célszerűen ívelt (37) és (38) lemezrugók segélyével (2. ábra), (39, 40) és (41) fémtuskók vannak kilengethetően fölerősítve. A (40) fémtuskó (14) fémtuskótól közbehelyezett lemezzel van elszigetelve. A (43, 44) pontok jelölik az áramforrás pozitiv, ül. negativ sarkát, melyekből a következő vezetékek ágaznak el. A (44) negativ pólusról (45) vezetéken és a (3) ohmikus ellenállástekercsen át az áram (46) vezetéken át a (47) pontnál az (1), a (48) vézetéken át pedig a (49) pontnál a (2) szolenoidtekercsbe jut. Az (1) tekercs (50) pontjából az áram az (51) vezetéken át a (30) nyomógombba, az ez utóbbi vezetékből elágazó (52) vezetéken a (33) nyomógombba, a (2) szolenoidtekercs (53) pontjából pedig az (54) vezetéken át a (31) és (34) nyomógombokba • folyik. A (30, 31, 32, 34) nyomógombok egy-egy sarka a közös (55) vezetékkel az (56) pontnál földelve van. • Ugyancsak a (44) pólussal vau összekötve az (57) vezeték útján a (9) kar, míg a (9/ ) kar a (43) pozitiv pólushoz van kötve az (58) vezeték útján. A (29) főállomást a <11, 11') nyelvekkel az (59) és (59') vezetékek a (32) mellékállomást a (12, 12') nyelvekkel pedig a (60) és (60') vezetékek kötik össze. Az ajtókapcsoló kapcsolása a következő : A (39) tuskó (3. ábra) a (62) vezeték útján a földhöz; a (40) tuskó (63) vezetékkel (az (52, 51) huzalok útján) az (1) szolenoidtekercshez; a (41) tuskó pedig a (64) vezeték útján a (2) szolenoid tekercshez, illetve ennek áramkörébe van kapcsolva. A készülék működési módja: Tételezzük föl a normális helyzetet vagyis azt, hogy (29) főállomás a telefonvonalra van rákapcsolva (lásd a kapcsolási sémát) é3 kövessük az áram irányát. Az áram a (43) pólusból az (58) vezetéken, a (9') karon, a (10) platina kontaktuson, a (13) platina pecken, a (11') nyelven és az (59) vezetéken át a (29) főállomáshoz és innen az (59') vezetéken a (11) nyelven, a (13) platina pecken, a (10) platina kontaktuson, a (9) karon és az (57) vezetéken át a (44) negativ pólushoz kering. Ha a (32) mellékállomás óhajt beszélni, (33) nyomógombbal zárja az (1) szolenoidtekercs áramkörét, mikor is a (20) vasmag a (19) csap közvetítésével a (16) kétkarú emelőt a (17) pont körül a pontozott helyzetbe forgatja. Mivel eközben a (16) emelő (21) ütköző vége a (22) lap alól eltávozott, a (9, 9) karok saját súlyúknál fogva leesnek a pontozva föltüntetett helyzetbe. Ha már most a (9, 9') karoknak ezen állásában követjük az áram irányát, azt látjuk, hogy a vonaláram rüost a (32) mellékállomáson folyik át, mivel a (10) kontaktus most a (14) pecekkel érintkezik. A (33) nyomógomb lenyomásával tehát bekapcsoltuk a (32) mellékállomást. A beszélgetés befejezése után a (29) főállomásra való visszakapcsolást a (30) nyomógomb lenyomásával eszközölhetjük. Ekkor ugyanis a (2) szolenoidtekercsbe vezetjük az áramot. Ennek következtében a (2) szolenoid mágnessé vált (27) vasmagjának görbített (28) nyelve a (24) kart magához vonzza, illetve a pontozva föltüntetett helyzetbe fölemeli, amikor is a vele együtt mozgó (25) szigetelő pecek maga előtt fölnyomja a (9, 9') karokat eredeti helyzetükbe és miután ezzel egyidejűleg a (22) összekötőlap is megemeltetett, a (16) kétkarú forgattyú (21) ütközővége is a (65) rúgó hatására eredeti helyzetébe kerül úgy, hogy helyreáll a normális állapot, melyből'
