65282. lajstromszámú szabadalom • Prizma
Megjelent 1914. évi szeptember lió 23-án. MAUY. gfat KIR. SZABADALMI jfiff HIVATAL SZABADALMILEIRÁ8 65282. szám. VII/a. OSZTÁLY. Prizma. SCHÜTZ CARL GYÁROS KASSELBEN. A bejelentés napja 1913 november hó 18-ika. A távcsövekben és más optikai műsze- | rekben alkalmazott prizmaszerkezeteknél arra iparkodtak, hogy a háromszögközéppontok számát lehetőleg csökkentsék, az együttműködő prizmákat pedig ragasztással illesztették egymáshoz. A ragasztó anyagréteg azonban még a legjobb anyagnak az alkalmazásánál is gyöngíti a fényt. Ha már most ezeken a helyeken még ellenzőnek az alkalmazása is szükségessé válik, akkor az egymáson fekvő fölületek különféle hátrányra adnak okot. Már rövid használat után ugyanis, ha a ragasztást, elhagyjuk, a fölületek elhomályosodnak, oly műszereknél pedig, melyek tüzelő fegyverekkel vannak összekötve, a ragasztófölületek nem eléggé tartósak úgy, hogy a prizmák idővel egymáshoz képest eltolódnak. Végül még figyelembe veendő, hogy két ilyen prizmának egymáshoz való szerelése igen nehéz munka. Mindezeket a hátrányokat azáltal kerüljük el, hogy a két prizmát összefüggően egy darabból állítjuk elő. Az ilyképen előállított testnél nagy nehézséget okoz a fölületeknek csiszolása és fényesítése, ha ezek a fölületek l80°-nál kisebb szöget zárnak be. Ily fölületet a jelen találmány szerint a két fölületn ekmet- i j szővonalán túl bevágások által a másik fö-1 ületbe meghosszabbítunk, ami által a fölület minden része csiszolhatóvá válik. Emellett ezek a bevágások átlátszatlan anyagokkal való megtöltés által ellenzővé képezhetők ki. Az 1. és 3. ábra egy-egy ilyen prizmát tüntet föl, a 2. ábra pedig két együttműködő porróprizmát ábrázol. Összehasonlítás céljából a 2. ábrán a fénysugárnak útja porróprizmáknál van föltüntetve. Ezeknél az objektíven átmenő sugár a (2) ponton az (1) fölületre talál, onnan a (4) folületnek (3) pontjáig halad, ahol a (6) folületnek (5) pontjába teljesen viaszaverődik és újbóli teljes visszaverődés után a (7) pontnál az (1) fölületen lép ki, miután pedig a levegőn áthaladt, merőlegesen a (8) fölületre talál a másik prizmánál, utóbbiba behatol s azután ebben a prizmában éppen úgy halad, mint az első prizmában úgy, hogy végül a (8) fölületen ismét kilép és az okulárba jut. A leírt prizmarendszer nagyon nehezen szerelhető, mert a megerősítésnek természetesen az e célból megtört (9, 10) és (11' 12) széleken kell történnie. Ha ennél a rendszernél a sugárnak levegőn való átha-i tolását a két prizma között el akarjuk ke-