65272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges rostszálak előállítására

Megjelent 1H14. é^i szeptember lió 32-én. MAGY. gfe* KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65272. szám. XIV/a/l OSZTÁLY. Eljárás mesterséges rostszálak előállítására. GIRARD PÁL MÉRNÖK LYONBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 5-ike. Elsőbbsége 1911 március hó 6-ika. A mesterséges selyemiparban mai napig cérnázás által egyesített és a természetes selymet, amennyire csak lehetséges, megközelítő, folytonos fonal előállítására törekedtek. Továbbá a mesterséges selyemhulladékokat is a természetes kócselyemhez és a természetes selyemhulládékhoz hasonlóan kezelték, hogy belőlük szövésre alkalmas fonalakat készítsenek. Ezen két kezelési mód hátránya, hogy az általuk megkövetelt különböző manipulációk következtében igen drágák. Az első esetben, föltéve, hogy a mesterséges selyem rostja törékeny, kénytelenek vagyunk annak elég nagy vastagságot adni, de iparilag nem is lehetséges oly fonalakat fölgombolyítani, vagy selyemorsón földolgozni, melyeknek egyes szálai 6 vagy 7 denier-nél (súlyegység a finomsági fok megállapítására) kisebb vastagsággal bírnak. Ennélfogva ezen eljárás szerint csak oly fonalakat kezelhetünk, melyek legalább 6—10 denier vastagságú szálakból állnak, a szálak száma pedig körülbelül 15. Az így nyert fonal értéke tehát meglehetősen csekély, mivel a fonal értéke az egyes szál finomságától függ, mely a legfinomabb minőségű fonalnál az 1—3 denier-t nem haladhatja túl. Továbbá igen gyakran megtörténik, hogy a szájdarabok eltömődnek, ami aztán a fo^ nalak törését idézi elő és tetemes időveszteséget okoz, ami ezen eltömődöttség megszüntetésének szükségéből származik, azonkívül pedig a munkát is zavarja úgy, hogy a munka mindig szabálytalan. A második esetben a szájdarabból kilépő rostszálak kártolása és fésülése, mely műveletekre azok párhuzamossátétele céljából van szükség, — amely tulajdonság a chappe fonásánál a rendes eljárás szerint való kezelés esetén elengedhetetlen — igen költséges kezelésekből áll, azonkívül pedig még azon hátránnyal is bír, hogy sok hulladékot és alsóbbrendű minőségű terméket ad. Tényleg a régebben ismeretes, folytonos fonalakat adó eljárásokkal csak kb. 20% «elsőrendű»-nek nevezett fonalat vagyis oly fonalat lehetett előállítani, mely szövésnél bolyh nélküli szövetet ad. Találmányom célja oly szálakból álló fonalak előállításának lehetővé tétele, melyeknél vastagsága a közönséges 1—3 denier vastagságú selyemgubó-bélszálak vagy pamutrostok vastagságát, mely 2 denierrebecsülhető, nem haladja túl. E fonalakatmár egymásközt párhuzamosan állítjuk elő' és egy-egy síkot képező párhuzamos réte| gekben, u. n. bundákban helyezzük egy-