65244. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító önműködő tüzelőanyag szabályozással

folyadékfölszín kevéssel a (11) szár torkolata alatt fekszik. Ha a motort el akarjuk indítani, úgy a (3) fojtószelepet kb. a 2. ábrán látható helyzetig elforgatva kinyitjuk. Ez a helyzet felel meg a mótor lassú járatának. Az eközben föllépő erős fojtásnál csak igen csekély légritkulás uralkodik a (8) tölcsérben. Minthogy azonban a benzin a (11) csőszár torkolatáig emelkedik, a tüzelőanyag beszívatása tetemesen meg van könynyítve. A tüzelőanyagnak a (9) keverőkamrában való szétporlasztása sem okoz nehézségeket. Ilykép nemcsak pontos keveredési arányt, hanem a légmennyiséghez képest még csekély tüzelőanyagtöbbletet is elérünk, ami a mótor alacsony fordulatszámmal való járatásánál igen előnyös. Minthogy az ily fajta üzemnél csak csekély tüzelőanyag használódik föl, a folyadék által teljesen elborítva levő (14) cső bősége elegendő ahhoz, hogy mindig annyi tüzelőanyagot vezessen be, hogy a tüzelőanyagmagasság a csőben ne változzék. Ha a szívócsőben pl. a (3) fojtószelep nyílásának megnagyobbodása következtében a légritkulás csökken, úgy a (14) cső bősége már • nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot vezessen be. Ennek következtében a (10) csőben a folyadék felszíne a légritkulás mértékének megfelelően csökken, mindaddig, míg a beszívott és az utána áramló tüzelőanyagmennyiség között ismét egyensúlyi állapot jön létre. Ha a mótor járását gyorsítani akarjuk és •e célból a (3) fojtószelepet hirtelen kinyitjuk (3. ábra), úgy a mótor szívócsöve, amelyben erős légritkulás uralkodik, közvetlen összeköttetésbe lép a (9) keverőkamrával, amelyben eddig csak csekély légritkulás mutatkozott. Ennek következtében hirtelen erős légáram lép föl a (8) tölcsérben és ennek következtében a (10) eső (11) torkolatánál erős légritkulás uralkodik úgy, hogy a (10) csőben lévő tüzelőanyag, mely csőnek szabad vége az elgázosítón kívül fekszik és a küllevegővel közlekedik, élénken kiáramlik és a (9) keverőkamrában •szétporlasztatik. Ilykép tüzelőanyagban gazdag szívókeverék áll elő, mely a mótor fordulatszámának hirtelen és tartós növekedését elősegíti. Ha a mótor (3) fojtószelepét egészen megnyitjuk (4. ábra), úgy a mótor fordulatszáma még továbbra is növekedik. A légritkulás a (9) keverőkamrában és a (8) tölcsérben még inkább növekedik úgy, hogy a (10) cső (12) szárán át utánaáramló levegő végül az egész tüzelőanyagot a (10) csőből kidobja. Ennek megtörténtével a levegő a (10) csövön keresztül is a keverőkamrába lép és a (14) cső mentén való tovaáramlása közben a kilépő tüzelőanyagot finoman szétporlasztja. Minthogy a levegő a többszörösen meghajlított (10) csőben nagy súrlódásnak van kitéve, a (11) csőszár torkolatán kilépő levegő sebessége nem mindig mutatja ugyanazon arányt a (8) tölcséren keresztül beszívott légmennyiséghez képest, hanem a légsebesség növekedésével a mennyiségi arány kisebbedik. Minthogy már most a (14) csövön keresztül injektorszerűen beszívott tüzelőanyagmennyiséget a (10) csövön keresztüllépő légmennyiség sebessége szabja meg, utóbbi azonban a (10) csőben való késleltetése következtében a (8) tölcséren keresztüláramló légmennyiség mögött visszamarad, ennek következtében önműködőlég áll elő a tüzelőanyaglégkeverék összetételében a szükséges kiegyenlítődés és önműködően kerültetik el a mótor magas fordulatszámainál a keveréknek tüzelőanyaggal való túlságos gazdagítása is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elgázosító önműködő tüzelőanyag szabályozására, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyag egy a tüzelőanyagfölszín alatt fekvő, meghatározott bőségű csövön keresztül egy közlekedő edény egyik szárát képező csőbe áramlik át, amelynek egyik nyílása az elgázosító keverőkamrába, másik nyílása pedig az elgázosítón kívül a küllevegővel torkollik úgy, hogy a folyadékmagasság az elgázosító