65200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen illó szénhidrogéneknek könnyen illókká való átalakítására

Megjelent 1914. évi szeptember hó 11-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI WgM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65200. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás nehezen illó szénhydrogéneknek könnyen illókká való átalakítására. THE NEW OIL REFINING PROCESS LIMITED CÉG LONDONBAN. Pótszabadalom az 46394. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1912 december hó 9-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 18-ika. A 46394. számú törzsszabadalomból oly eljárás vált ismeretessé a nehezen illó szénhydrogéneknek pl. nyers kőolajnak könnyen illókká való átalakítására, mely abban áll, hogy a csöppfolyós, nehezen illó szénbydrogéneket pl, nyers kőolajat és ugyancsak csöppfolyós vizet, egymásnak szomszédságában egy közös, tűzálló agyagból vagy más tűzálló anyagból épült kamrába vezetjük be, melyből a levegőt eltávolították és mely vasforgáccsal töltetett ki vagy akként lett berendezve, hogy a rajta átáramló gőzök vassal igen nagy föluleten érintkeznek. Ezt a kamrát oly magas hőmérsékletre hevítjük föl, hogy a két folyadék elpárolog és a nagy hőmérsékletre fölhevített vassal érintkezve, disszociál; a keletkezett gőzöket lecsapjuk és a könnyebb folyadékot, az illanó szénhydrogéneknek leválasztása céljából, rektifikáljuk. A jelen találmány ezen eljárásnak egy tovább képezési módja, mely szerint már most az illanóbb szénhydrogénekké átalakítandó nyers kőolajat és vizet, csöppfolyós állapotban, egymás szomszédságában vezetjük be egy közös, öntött vagy kovácsolt vasból, rézből, megolvasztott tűzkőből, tűzálló agyagból vagy más tűzálló anyagból álló kamrába vagy retortába, mely vaskarbiddal, rézzel, alumíniummal vagy ezeknek ötvözeteivel, bauxittal, téglatörmelékkel, koksszal, növényi vagy állati eredetű szénnel, aluminiumoxyddal, valamely más tűzálló fémmel, ötvözettel vagy anyaggal vagy ezeknek keverékével, de soha sem tiszta vassal van töltve vagy más módon akként berendezve, hogy az azon átáramló gőzök, áramlásuk közben, lehetőleg nagy fölületre találjanak. Ezt a kamrát 550—650° C. hőmérsékletre fölhevítjük úgy, hogy a folyadékok elpárolognak és egymásnak jelenlétében, a nagy mértékben fölhevített fölületekkel érintkezve, disszociálnak. A fejlődött gőzöket ezután lecsapjuk és a lecsapódásnál keletkezett folyadékból a könnyebb alkatrészeket leválasztjuk és ezeket, az illanó szénhydrogéneknek nyerése céljából, rektifikáljuk. A jelen eljárás ép úgy, mint a berendezésben leírt ismert eljárás, a többi, hasonló eljárásoktól annyiban tér el, hogy termelési hányada kedvezőbb és hogy majdnem az összes nyers kőolaj illanó szénhydrogénekké alakul át, az állandó gáz és szilárd anyag alakjában föllépő vesztességek pedig mini-i malisak.