65174. lajstromszámú szabadalom • Acetilénlámpa, melynél a víz nyomása állandóan ugyanaz marad

ben a (12) csővel szűk kapilláris teret képez. A (12) dugattyúra a (17) perselyben fekvő (25) spirálrúgó nyomódik, mimellett az ezen rúgó által előidézett mozgás az alsó víztartányt képező (6) csavarszög alapfölületén határoltatik. A (6) csavarszög a víznek a karbidtartányba való bocsátására egy (28) oldalsó réssel van ellátva. Ha a légnyílás nyitva van, úgy a víz a (22) furaton, a (24) dugattyú és a (17) persely feneke közötti téren ós a (12) és (14) csövek közötti gyűrűalakú téren keresztül folybatik, hogy a (13) cső és a (6) csavarszög közötti, ugyancsak gyűrűszerű térben fölemelkedjék és a (28) nyíláson kilépjen. A (12) és (14) csöveknek a (6) csavarszög alapfolületéhez ütköző végein apró furatok vagy kivágások biztosítják a víz keresztülbocsátását. A (21) légnyílással szemben a (8) csapon egy annak egész hosszára kiterjedő (16) csatorna van kiképezve, amely alul a karbidtérbe torkollik és a gázt az égőhöz vezeti. A (2) födélen a gázhengert hordozó (29) gyújtódoboz fekszik. A lámpa működési módja az ismertekével megegyező. Amint víznek a (28) nyíláson való kifolyása által a (12) csőben a (30) meniskus sülyedni kezd, úgy a (21) légnyílás és a (30) meniskus között a távolság lassanként akkora lesz, hogy a meniskus és a légnyílás közötti vízoszlop súlya az utóbbiban uralkodó kapilláris feszültséget legyőzi és a (21) nyíláson át légbuborék hatol a víztartányba, ami egyenlő térfogatú víznek az említett közbenső tereken és a (28) nyíláson keresztül a karbidhoz való lefolyását vonja maga után. A lámpában a különböző műveleteket a (6—9) szárnycsavarral a "következőkép vihetjük keresztül: Hogy a lámpát eloltsuk, a szárnycsavart egy hirtelen mozdulattal visszaforgatjuk. A (10) gumigyűrű oly vastagnak és rugalmasnak van választva, hogy a csavart kb. 2 mm.-nyire ki lehet csavarni, anélkül, hogy a gumigyűrű mellett gáz távozhassék. A csavar gyors visszaforgatásánál tehát levegő szívatik be az égőn keresztül, ami a láng kioltását vonja maga után. Ehhez csak a csavarnak 60—90°-ig való hirtelen elforgatása szükséges. A lámpa gyors eloltásának lehetősége különösen akkor fontos, ha a lámpában bányalég ég, amelynek lángja a drótkosarat izzásba hozza, azonban a láng kioltása által szintén kioltható. Ha a lámpát hosszabb ideig nem akarjuk égetni, mikor is a vízhozzávezetést el kell zárni, úgy a szárnycsavart annyira visszaforgatjuk, míg a (24) dugattyú alsó fölülete a (17) persely szelepfészek gyanánt kiképezett fenekére ráfekszik. A dugattyút a (25) rúgó nyomja ezen helyzetbe, ha a (12) cső támasztási pontja utána enged, ami bekövetkezik a (6) rész visszactavarolásánál, amelyre a (12) cső támaszkodik. Ebben a helyzetben a vízhozzáfolyást a (22) nyílás elzárja és a karbidhoz való hozzáfolyás is megszűnik, föltéve, hogy a (21) légnyílás egy bizonyos mértéknél nem nagyobb és ezen légnyílásnak víznek és levegőnek kicserélődése nem következhetik be, ami ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy dacára a víz lezárásának, különösen rázásnál a (17) rész üregébe, a (12) csőbe és azután a karbidhoz víz folyna le. Nagyobb légnyílás esetén ezért a vízhozzáfolyás megszüntetésére a (21) légnyílást el kell zárni, ami csak nagyobb lámpáknál jön tekintetbe. Az 5. és 6. ábrán két dugattyú van föltüntetve, amelyekkel egyidejűleg a (21) légnyílás elzárása is lehetővé tétetnék. Az 5. ábra egy (24) üreges tolattyút tüntet föl, amely egy a légnyílással korrespondeáló (31) nyílással bír. Ha a tolattyút lenyomjuk, úgy a légnyílás elzáratik. Célszerűbb a 6. ábrabeli (24) kettős dugattyú, amely elfordulhat, míg az üreges tolattyút vezetni kell. A lámpa égésénél a levegő a (31) nyíláson a két dugattyú közé és a légnyíláshoz jut. A csavarszög visszacsavarásánál a fölső dugattyú a (21) nyílást, az első pedig a (22) nyílást zárja el. Amint a vízhozzávezetés az egyik vagy másik módon el van zárva, a lámpát minden további nélkül bányalég jelenlétének megállapítására használjuk föl. E célból a zárócsavart csak annyira csavarjuk vissza, amíg a gáz távozik a lámpából.