65167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos rezgéseknek vagy váltakozó áramnak kondenzátor áramkör fölhasználásával való előállítására

— 2 -tekintetbe és az összes gyújtóenergia koncentráltatik és rövid idő alatt, a munkaszikraköz áthidalásánál jön működésbe. A csatolt rajzon öt ábrán egynéhány kapcsolási példa van föltüntetve, melyek szerint a találmány kivihető. Ugyanazok a betűk ugyanazokat az alkatrészeket jelölik. Az 1. ábrán a (b) önindukcióból és a (c) kapacitásból álló rezgési áramkör (munkaáramkör) szikraköze munkaszikraköze) (a)-val van jelölve, (d) fojtótekercsek, (e) pedig az üzemáramforrás, mely elé a beállítható (f) ellenállás van bekapcsolva, (g) a segédszikraköz, mely a kis kapacitásból és (i) önindukcióból álló gyújtóáramot gerjeszteni képes, (k) egy induktor, (1) annak áramraegszakítója és (m) a gyújtótelep. Hogy kis gyújtási energiával dolgozzunk, célszerű, ha az (i) önindukció és (h) a kapacitás nagyságát úgy választjuk meg, hogy a gyújtóáramkör a nyitott munkaáramkörrel rezonanciában legyen, mely munkaáramkör nyitott állapotban lényegesen nagyobb rezgésszámmal bír, mint zárt állapotban. Az (1) megszakító minden egyes megszakítása a munkaszikraköz átütését s így a munkafolyamat kiváltását eszközli. Ez a hatás ismét megszűnik, mihelyt az energia egy kisülési sorozatban fölhasználódott. Az (a) kisülési közt tehát ilyképen a gyújtóáramkör magas frekvenciájú kisülései áthidalják és az (e) telep feszültsége által a (d) fojtótekercseken át már előzőleg megtöltött (c) kondenzátor a vezetővé vált (a) szikraközön és (b) önindukción át kisülhet. A (c) kondenzátor normális módon sül ki, rnire az (a) szikraköz a rezgési folyamat befejezése után vezetőképességét ismét elveszti és csak újabbi gyújtás által hozható ismét üzembe. Ez a gyújtási berendezés úgy a régebbi szikra elrendezéseknél, mint a kioltó szikrával működő lökésgerjesztőknél is használható. Emellett még az az előny is származik, hogy az eddiginél sokkal jobb kioltó effektust érünk el. Az eddigi üzemeknél az 1. ábra szerinti kapcsolásnál az (e) telep feszültségének magasabbnak kell lennie, mint az (a) kioltó szikraköz átütő feszültségének. A jelen új gyújtóberendezés alkalmazásánál azonban nemcsak az (e) telep feszültsége kisebb lehet, hanem tetszés szerinti számú szikraközt sorba is kapcsolhatunk és a segédgyújtás segélyével áthidalhatunk, melyek azután mind a kioltó hatáshoz hozzájárulnak. Az elrendezés úgy létesíthető, hogy a segédáramkör, vagy valamennyi szikraközt, vagy azoknak csak egy részét gyújtja, vagy pedig a segédgyújtással egy külön az (a) szikraköztől elkülönített kioltó ellentállás is áthidalható, miáltal a rezgési folyamat megindul. Ily módon lehetővé válik, hogy a szikra már az első félrezgés után kialudjék és hogy sokkal szilárdabb kapcsolásokkal dolgozzunk, mint eddig, mivel a szikraközök nagyobb száma miatt és így a szikraközönként igényelt csekélyebb energia következtében azoknak igen gyors lehűlése következik be. A lökésszerű gerjesztés alakja eddig a Wien-féle ismertetések alapján kis szikraközöknek a gerjesztőáramkörben való alkalmazáza volt, mely utóbbi szekundéráramkörrel szoros kapcsolatban állott. Idővel kitűnt azonban, hogy tiszta lökésszerű gerjesztés, melynél a szekundér rendszerben egyes hullámok és a rendszer öncsillapításával egyenlő csillapítás lépnek föl, meghatározott szikraköz esetén csak egy vagy több meghatározott kritikus kapcsolási foknál érhető el. Ez a kapcsolási fok a szikrahosszal változik. Minthogy azonban a szikrahossz más okokból csak igen kicsi lehet, körülbelül egynéhány tized mm. és az elektródáknak ennél a távolságánál a fölületeknek már legcsekélyebb egyenlőtlenségei a kisülés által változást szenvednek, miáltal a szikrák egymásutánja is változik, ennek következtében az egész gerjesztési állapot is megváltozik és nagyon gyakran észlelték, hogy a szekundéráramkörben hirtelen kettős hullámok vagy más szabálytalanságok keletkeztek. Ebből az okból a megváltozott szikrahossznak megfelelően a kapcsolási fokot is változtatni kellett. Mindez a lökésszerű gerjesztés üzembiztonságára káros behatással van. A jelen találmány tárgya oly eljárás,